Magyar Adorján:

„Láttuk azt is, hogy őseink költői elképzelése szerint — de ami a valóságnak is meglehetősen megfelel — a termékenyítő Nap állandóan szórja az életparányokat, erőny, vagy lélekatomokat a világűrbe s így a Földre is. Amely fölfogással tehát egyezik, hogy a Nap szolim-szarmata neve tehát Szór, Szól is volt, mert szór, szórni igénknek lehetett lágy szól kiejtése is, bár így ennek szól, szólalni, azaz hangadás jelentése is van; a hangadás pedig: erőny, és ugyanúgy aktív valami, mint a szórás. Ezzel egyező még az is, hogy például a görögök Apollon és Orfeos napistenségüket gyönyörűen éneklőnek és gyönyörűen hárfázónak is képzelték és így ábrázolni is szokták volt. Márpedig láttuk azt is, hogy a mezőn gabonamagot vető, azaz szóró magvető ember a termékenyítés és a termékenyítő Nap, Napisten jelképe is volt, valamint láttuk, hogy e magvetést napjainkig is, annak ellenére, hogy ez könnyű munka, mégis kövtkezetesen, hagyományból bár a jelképes értelem tudata nélkül, mindig férfi végezi.”

„Szőlő szavunkat illetőleg, amely egyezik a kisázsiai és kanaáni szolim nemzet e nevével, de r-es kiejtéssel összevethető a Magyarország területén is élt egykori szarmatáéval is. Az ettől délre eső (értsd Tangertől délre) paradicsomi buja növényzetű vidékeken — Movers szerint — egykor szakadatlan láncolatban födték a szőlőtelepek [Movers F.: Die Phönizier.I. kötet. Bonn, 1841 II. köt. l része (Polit. Gesch. u. Staatsverfassung.) Berlin, 1849 II. köt. 2. része (Geschichte der Colonien.) Berlin, 1850 II. köt. 3. része, II. kötet 528 old. (Handel und Schiffahrt.) Berlin, 1856] annyira, hogy — amint mondja — a legkülönbözőbb szőlőfajok elvadult maradványai ma is lépten nyomon fölbukkannak a növényzet között. Ezt tudva, rendkívül érdekesek az e vidéken egymást követett ókori helynevek: Szoloeisz, Szoloencia, Zelitz vagy Azila (Movers II/2 534 és 537. old.) mint amelyek — úgy látszik — mind a magyar szőlő szavunk idegen ajkú elferdítései.”

Szerintem ez is csak megerősíti a szár=király (Nap) állítás helyességét a szarmata elnevezésben.

A "sol" szó egyérteéműen a magyar szór szavunk lágy kiejtésű változata.

A szól, szál, szór, szár, szűr, szúr, szer szavaink azonos gyökűek.

A "sol"=Nap elnevezés is ezen gyökön alapul.

Ez a gyök a sze, (pl.: szét) vagy megfordítása az ösz (pl.: össze).