"Azt te teszed, de hát hol Makkayba, hol László Gyulába, hol Éry Kingába, hol Fóthi Erzsébetbe ütköztetlek."
---------------
Nos egyetértek László Gyulával!
Csak síradatokkal tudsz cáfolni?
A mese, feltételezés kevés!
"dzsaffar3 0 0 63232
Jobbágyok is nemesek ősei
Ez egyúttal felveti a honfoglaló népesség lélekszámának kérdését.
Akárhogy csűrjük, csavarjuk a tényeket, kétségtelen, hogy a fennmaradt késő avar népesség falulakó, földmíves tömegei legalább tízszeresét alkották Árpád magyarjainak.
A földmívelő falusiak, a későbbi jobbágyok, elnyelték nyelvileg Árpád győztes seregeit, akik alapját alkották a későbbi nemességnek. Anonymus is a "nemesség" történetét írja meg. Ez;a kettősség - a jobbágyok 670 táján kezdődő történelme és a 895-ös Árpád-kor - majdnem ezer évig kettős magyar történelmet eredményezett. A jobbággyá vált magyar-onogur történelem máig is csak részeiben ismeretes (Acsády, Szabó István és sok részlettanulmány), míg a magyar nemzet története 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig, a nemesség történetével azonos.
A képlet természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen közbeiktatódik az egyház, az iparosság és a polgárság; de alapjában véve mégiscsak a nemesség és a jobbágyság két történelme él egymásra hatással, egymást kiegészítve. Sajnos, e tételem kidolgozásához már nincs időm, de bízom a fiatal magyar régész-történész nemzedékben, hogy ezt a szép, nemes munkát elvégzik majd....
2. Ne feledkezzünk meg a besenyő vereség kérdéséről sem. Eszerint Árpád hadai nagyrészt férfiakból álltak, akik már az új hazában alapítottak családot. A gyermekek pedig anyjuk nyelvén beszéltek: magyarul.
3. Végül is úgy látom, hogy tarihi Üngürüsz tudósítását komolyan kell vennünk: Hunor neve később Üngürüsz-re változott... Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön (azaz Hunor népének nyelvén) beszélnek az ottani népek.
LÁSZLÓ GYULA"
29
História, 1996 2. 29. old.
Safi
