"A kínai paraszt módszerei

...

… A gondosan kezelt, emberi és állati ürülékkel trágyázott apró földparcellákat

a mi kerti ágyásainkhoz hasonlóan művelik, ültetik be és

ápolják. Itt állandó a humifikálódás. Ennek eredményeként a kötöttség is

fokozódik, s nagyon laza lösztalajok legalább viszonylag tömörödnek.

Ilyenképpen - az adott körülmények közölt - elérnek bizonyos egyensúlyt,

ami mindenesetre elég ahhoz, hogy 5000-7000 év óta bő terméseket

érjenek el. Ennek a "szerves talajápolásnak" a jelentőségét egy összehasonlítás

szemlélteti nagyon egyértelmt1en. Gondolkozzunk el azon, hogy mivé lettek

az európai talajok jóval rövidebb időszak alatt, vagy azon,

hogy milyen rövid idő alatt mennek tönkre az amerikai búzaföldek.

A kínai paraszt jóval többet tett a talajáért, mint amennyi abban

az időben elvárható lett volna. 1000 évvel Trója pusztulása előtt, vagyis i.e.

4000 évvel, a Ming-dinasztia idején már befejezték Kínában a pontos földkatasztert,

amely a talajokat szín, szerkezet és egyéb tulajdonságok alapján osztályozta,

és egyben útbaigazítást adott a mindenkor legcélszerűbb művelésükhöz.

És hol tartott abban az időben Európa? Ez a fejlődésmenet érthetővé teszi,

hogy miért maradt meg oly sokáig Kína a kistáblás földművelésnél.

Bárhogyan is alakultak az események Kínában – a talajművelés maradt a régiben.

Császárok, egész dinasztiák változtak – de a búza, a köles, az árpa, a bab és a szója

változatlanul megmaradt a növénytermesztés ötösfogatának. És nem változott

az a fantasztikus szorgalom sem, amivel a földeket öntözték, trágyázták és beültették."

 

Biogazda, biokertész

Biofüzetek

Sorozatszerkesztő Lelkes Lajos

Összeállította Seléndy Szabolcs

1983