Krími gazdasági helyzet

A krími gazdaság két legerősebb pillére hagyományosan az idegenforgalom és az építőipar. Mindkettőt elkaszálták a változások: a félszigetet felkereső turisták száma felére esett a korábbihoz képest, miközben az építőipar teljesítménye több mint harmadával zuhant. A vállalkozások életét megkeseríti az új helyzet.

Az orosz gazdasági szabályozás ugyanis sokkal merevebb, mint az ukrán rendszer, ami elsősorban a kiskereskedőknek fáj. Őket is sújtja, hogy megjelentek a piacon az Oroszországból érkező versenytársak. Egészen távoli helyekről, például Csecsenföldről is jöttek új vállalkozások. Ráadásul a helyieknek jól kiépített kapcsolataik voltak az ukrán hatóságokkal, mindenekelőtt az adóhivatallal. Ezeket elvesztették az államváltás miatt.

A Krím teljesen elszigetelt helyzetbe került. Az új ukrán határ átlépése nehézkes. Az Oroszországba közlekedő kompok naponta csak egyszer fordulnak. Szimferopol városának korábban nyüzsgő pályaudvarából naponta egy személyvonat indul. Az izoláció hozzájárul a trappoló inflációhoz. Olyan árut szállítani a Krímbe, mintha Kamcsatkára (az orosz Távol-Kelet szélére) akarná eljuttatni a termékeik az ember - panaszkodik egy üzletember. A nagyobb orosz kiskereskedelmi láncok nem mernek áruházakat nyitni a félszigeten, mert attól tartanak, hogy emiatt a nyugati hatalmak szankciókat vezetnének be velük szemben.