"955-ben viszont csak a három vezér közvetlen kísérete.kb 4000 fő"

 

"Forrás?"

 

A "kalandozó" harcokban résztvevő német és magyar csapatok létszámát illetően csak feltételezésekkel számolhatunk, hiszen a források számadatai a legtöbb esetben megbízhatatlanok!!!!!!!!

 

Kellner szerint 955-ben Ottó nyolc légiója 4000 harcost jelenthetett, míg a támadó magyar had létszámát 895-ben Bulgária ellen és 900-ban Liutpold ellen 4000-5000 főre becsülte. Az Augsburgot megostromló magyarok létszámát 955-ben pedig 1500-ra tette. Végül egy 934-es adat 300 magyar lovasára hivatkozva megállapítja, hogy már egy ilyen csapat is elég erős volt egy váratlan támadás végrehajtására, például egy kolostor megtámadására.

 

"Olvastál egyáltalán valami használható kútfőt arról a csatáról?"

 

Hogyne:)

 

A csatát elemző történészek véleménye egységes abban, hogy a magyar vezérek egy megkerülő osztag alkalmazásával kívánták hátba támadni a német csatarendet, majd a zavart kihasználva a főerők arcból támadtak volna. 

 

 

A források tükrében elfogadhatónak tűnik ez a megoldás, azonban ott látom a problémát, hogy az alapvetően könnyűlovas magyarokra nem jellemző az arcból indított roham, még akkor sem, ha egyidejűleg egy másik csapat azt az ellenséget hátba támadja. A kikülönített seregrész rendszerint az ellenség csatarendjének szétzilálását kapja feladatul, de ezt általában nyílharccal és színlelt megfutamodással éri el. Amennyiben a megkerülő osztag a feltételezett hátbatámadást hajtja végre, akkor a színlelt megfutamodást nem alkalmazhatják, mivel eleve nem tudják az üldözőket a főerők elé csalni. A hátbatámadás harcászati szempontból is kockázatos megoldás. Amikor a kikülönített osztag betör a német csatarendbe, óhatatlanul is összekeverednek a hadsorok. Mivel nem a színlelt megfutamodás a cél, közelharcban kell előre törniük és keményen harcolni a főerők támadásának megindulásáig. Eközben a főerők nem használhatják az íjaikat, mivel ezzel sajátjaikat is veszélyeztetnék. Nem marad más választás mint közelharcban fölmorzsolni a németeket, amiben azok eleve jobbak voltak.