Rossz a hozzáállás, nagyon rossz...az, hogy én nem értek hozzá, ha más segítségét kérem akkor meg biztos átver, ezért inkább passzív maradok sehova nem vezet. Had rugaszkodjak el egy kicsit és nézzem távolabbról a dolgokat. Örök kérdés marad számomra, hogy miért nem érdeke az államnak a pénzügyi kultúra fejlesztése. Mostanra már hittantól kezdve heti 5 testnevelés órán át minden van az iskolákban, de egy alapvető pénzügyi ismeretek óra az bezzeg nincs...az átlag ember a látra szóló számlát sem tudja megkülönböztetni a lekötöttől...az egyéb pénzügyi instrumentumokkal pedig (véleményem szerint) az emberek alig 5-10%-a ha találkozott...(hál'Isten a 2008-as válság és az utána folyamatosan a csökkenő jegybanki alapkamat kinyitotta az emberek szemét, hogy a bankbetéteken túl is van élet, de a helyzet még mindig nem kielégítő...) A probléma ezzel mindössze annyi - egy kicsit távolabbról és komplexebben szemléljem a dolgokat - hogy nem csak az egyén, hanem az ország érdeke is a pénzügyi kultúra fejlesztése, hiszen az állandóan deficites/hiányos államháztartást a legbiztonságosabban, legstabilabban belülről lehet finanszírozni, az állampolgárok megtakarításából (lásd Japán, akik 200%-os GDP arányos államadóssággal is elvannak. Stagnálnak ez igaz, de elvannak...) Nálunk, lévén az embereknek nem volt megtakarítása, amiből az államháztartás és/vagy vállalati szféra (az egyén betéti megtakarításait a bank hitelként kihelyezi a vállalatokhoz) finanszírozva lehetett volna, külső (sokkal drágább és mellette extra kockázatot is futtatott) forrásból kellett ezt megtenni, a többi meg már történelem...Visszatérve az eredeti vonalhoz, érthetetlen számomra, hogy miért nem igyekszik az állam - ha csak ezt az egy db fentebbi példát vesszük - a pénzügyi tudatosság fejlesztésére...

És most az egyén oldaláról szemlélve a dolgokat. Ha az ember sosem teszi meg az első lépéseket annak érdekében, hogy egy kicsit is intelligensebben kezelje pénzügyeit, akkor sosem fog egyről a kettőre jutni. Lehet az első lépés az, hogy önmaga kezd el utána olvasni a dolgoknak és autodidakta módon képzi magát, vagy kérheti ehhez valaki más segítségét. Sajnos az utóbbi esetben is elkerülhetetlen, hogy önmaga is felszedjen valami pénzügyi alapot (már csak azért, hogy tudja mikor próbálja meg valaki megvezetni). Ebben is segítségére lehet egy jó tanácsadó (igazság szerint a kifejezetten jó tanácsadó az pont ilyen. Nemcsak 'tuti tippeket ad' hanem meg is indokolja azokat és addig nem nyugszik amíg az ügyfél meg nem érti a miérteket). Az emberek szeretik áthárítani a felelősséget másra. Kényelmesebb, ha valaki más mondja meg hova rakjuk a pénzünket, aztán ha mégsem úgy történnek a dolgok, akkor majd őt hibáztatjuk...ez nem a helyes és nem a sikeres út a pénzügyi stabilitás felé. Nem akarom tovább ragozni...a lényeg, hogy ha mi magunk lusták vagyunk alaposan kiválasztani, hogy hova rakjuk a pénzünket, akkor legalább azt válasszuk meg alaposan, aki helyettünk eldönti, hogy hová rakjuk a pénzünket.

Btw. Sokat gondolkoztam, hogy ha számos teendőm engedi, akkor talán egyszer valami csendes és kellemes helyen elkezdek mondjuk 'pénzügyek alapfokon' címmel  valamiféle alap kurzust tartani, ami legalább annyi alapot ad, hogy ha az ember leül egy szakértővel beszélgetni, akkor meglegyen a közös nyelv és ne riadjon meg valamitől amit nem ért, hanem meglegyen az eszköztára ahhoz, hogy fel tudja fogni amit a tanácsadó magyaráz. Elég sokan olvassák ezt a témát ezért merek reménykedni valami reprezentatív válaszban, ha azt kérdezem, hogy szerintetek lenne rá igény?