"a szkütha Arszakész, aki a daák egy részén, az Ókhosz mellett lakó, parnoszoknak nevezett nomádokon uralkodott, betört Parthüaiába, és elfoglalta"

Máshogy adja elő Santrûk (Szinatrokész) parthus nagykirály naṣibinai oszlopfelirata, mely Ál-Szebéosz VII. századi örmény püspök jóvoltából maradt fönn. Eszerint Parthiát egy heftalita vezér ragadta el a Szeleukidáktól:

"Antiokhosz országlásának tizenegyedik évében a parthusok lerázták a makedónok igáját, és az euthaliták királyának fia lett az uralkodójuk, akinek nemsokára Kelet- és Észak-Ázsia minden népe meghódolt … Ezek a parthusok fejedelmei, akik atyjuknak, Arszáknak halála után uralkodtak Balhban a kusokon."

(Thaddée Mihrtad Mihrtadiantz, Konstantinápoly, 1851, 10., közli Lukácsy)

Orosz ferdítésben: "На 11-м году царя Антиоха восстали парфяне, и освободились от рабства македонского. Воцарился великий Аршак, сын царя тетальского в Бахл-Шахастане, в земле кушанской, и ему подчинились в рабство все народы востока и севера. Царь Аршак со всем своим войском пошел войною с востока на Вавилон, во владения вышеупомянутых царей, чтобы там основать свое царство; и он достиг Вавилона."