A „ucikoj”-hoz. — A 8326-osban rumci alapvetően helyes, bár nem teljes megoldást adott. Nem tudom az „ucikoj” mennyire nyelvjárási forma, és mennyire nem teljesen jól hallott, illetve az idők során megkopott alak. A hangsorra egyrészt a lengyel köznyelvi uciekaj (magyaros ejtéssel: /ucʲekaj/) ’szökj (el), menekülj (el)’ igealak illeszthető, másrészt a kelet-szlovák ucekaj és ucikaj ’szaladj (el), fuss (el), menekülj (el)’ – ez utóbbi i-ző forma Sárisban és Zemplénben fordul elő.

Ebből az vélelmezhető, hogy nem ruszin, mert ott (a lemk nyelvjárásban) втїкай ~ утїкай  (u̯tyikaj ~ utyikaj) formája van: tehát /c/ helyett /ty/ hangzik. Ez a c-zés, amelynek a neve dzekálás, csak a fehérorosz, a lengyel és a kelet-szlovák nyelvekre jellemző.

Ha az szóalak felvázolt történetibeli jelentését nézzük, akkor a lengyellel szemben a kelet-szlovák használat vélelmező, mert a kelet-szlovákban a köznapi futásra, sietségre is utalhat az ige, míg a lengyelben kevésbé. 

Ui. A fenti felszólító módú igék szótári alakjai: lengyel uciekać, kelet-szlovák ucekac ~ ucikac, ruszin втїкати ~ утїкати.