Priwina helyzetét Német Lajos egyik eredeti oklevele röviddel halála előtt körvonalazza, mely először és egyedüli módon pontos címmel látja őt el. Priwina kérésére a király 860. február 20-án megerősítette a niederaltaichi kolostornak tett nagy zalabéri birtokajándékozását. Itt Német Lajos "az ő hűséges fejedelmeként" (fidelis dux noster) szólítja meg Priwinát, s az elajándékozott tulajdont az ő "fejedelemségébe" (in suo ducatu) helyezi.(*127) Mint Karl Brunner és Herwig Wolfram bemutatta, ezek a címek az (adófizető) fejedelmek és fejedelemségek számára voltak használatosak, s nem pedig grófok vagy grófságok vonatkozásában. (*128) Végül Priwina 860/861-es halálát követően fia Chozil zökkenőmentesen vette át a Mosapurc székhelyű pannoniai fejedelemség feletti uralmat, s ez az eljárás a frank grófságok esetében akkoriban még nem volt lehetséges. Mivel Priwinát egyetlen forrásban sem nevezik comesnek, hanem csak duxként (*129), kevéssé tűnik logikusnak belőle szándékosan grófot csinálni fejedelem helyett. Más a forráshelyzet Chozilnél, aki már atyja életében "alázatos grófként" (humillimus comes) tűnik föl(*130) és más alkalmakkor is, utoljára 874-ben a legrégebbi salzburgi évkönyvekben, gróf ill. comes de Sclavis(*132) megjelöléssel bír. Ezzel szemben egy regensburgi másolókönyvben (Traditionsnotiz) (*133) valamint egy Arnolf császár nevére hamisított oklevélben (*134) Chozilt egyértelműen "fejedelemnek" (dux), és a Konstantin élete is "Pannonia fejedelmének" (knazü panonüsk)(*135) nevezi. Ehhez jön még II. Adorján pápa 869-es levele, mely Chozilt (Kocel) egyenrangúnak címzi a morva fejedelmekkel, Rasizlavval és Zwentibolddal.(*136) A látszólagos ellentmondás arra vezethető vissza ebben a változatos titulatúrában, hogy Chozil egy bajor arisztokrata gyermekeként már atyja életében egy bajorországi grófságot igazgatott, s ezt a pannoniai fejedelemség átvételét követően is megtartotta.(*137) Emiatt alkalmazhatták rá éppúgy a comes titulust az ezzel ismerősebb bajor nótáriusok és krónikások, mint a dux vagy a szláv knazü ill. knez megjelölést. Csak Chozil halálát követően kebelezték be ismét 35 évnyi fönnállást követően a pannoniai fejedelemséget a bajor Ostlandba és adták át grófoknak azt.(*138) Arnolf király alatt Pannonia és az egykori székhely, Mosapurc, mégis újra saját fejedelmet kapott 896-ban Brazlav sziszeki dux személyében, aki végülis már négy évvel később elesett a magyarok ellenében.(*139)

Heinz Dopsch: Zwischen Salzburg, Byzanz und Rom