Histoire des Alpes = Storia delle Alpi = Geschichte der Alpen 3. kötet (1998) 133-144. o.
Középkori alpesi kolonizáció és népmozgások a szlovének példáján
Peter Štih
A következőkben megkísérlem áttekintő és összefoglaló formában közvetíteni a kolonizáció és annak népmozgásokkal kapcsolatos viszonyáról szóló információkat. Ez a két egymással összekapcsolt fogalom a középkori történelem azon folyamataihoz tartozik, melyek a kelet-alpesi térség mai képét meghatározó módon alakították ki. A kísérlet során, hogy az idevágó tematikát az Alpoknak a Szlovén Köztársaságra1 eső részére korlátozzam, hamar világossá vált, hogy az így kijelölt keretek a megtárgyalandó kérdések némelyike esetében – mindenekelőtt a kora középkori szláv kolonizáció tekintetében – túl szűkek, s a hegyi világot helyenként tágabban kell megragadni.
A szlávok kelet-alpesi megtelepedése és a kontinuitás ügye
A 6. század második felében, mindenekelőtt annak utolsó két évtizede során, telepedtek meg a szlávok a Keleti-Alpok folyóvölgyeiben és folyami térségeiben. A 6. század végén a mai kelet-tiroli és karintiai területet már szláv földnek (Sclaborum provincia) nevezték, valamivel később a felső Kanal-völgyet a karintiai Gail-völgyig szláv régióként (regio Sclavorum) jelölték meg. A felső Száva-völgyet is a szlávok hazájának (patria Sclavorum) tekintette Paulus Diaconus, a szomszédos langobard Friaulból való szerző.2 Miként az írott források, számos szláv helynév is bizonyítja3, hogy a zárt szláv betelepülés a friuli síkság pereméig nyújtózott, s valamivel északabbra a Gail és a Dráva forrásaiig ért a Puster-völgyben. Magában foglalta a Mura völgyét, beleértve Lungaut és valamelyest csekélyebb mértékben a felső Enns-völgyet is. Így tehát a Keleti-Alpok nagy része szláv települési terület volt.4 A kolonizáció és népmozgástörténet szempontjából ennek a területnek a szláv betelepülése egy folyamatot tár elénk, mely a térség történetét alapvetően formálta és a szlovének életterének olyan nyelvi identitást kölcsönzött, amit az mindmáig megtartott. A Keleti-Alpok szláv betelepülése az új népesség kettős népmozgásával kapcsolódott össze. Némely szláv nyelvjárási jelenség Karintiában, de a mai Ausztria Dunától délre eső területének egyes hely- és folyónevei is azt mutatják, hogy az első szláv megtelepedési hullám északról érte a Keleti-Alpokat, sőt éppen hogy a nyugati szláv nyelvű csoportoktól következett be.5 550-ben ez a hullám visszaforduló irányt kellett vegyen, nevezetesen a mai Morvaország területéről délnek a Dunán átkelve, hogy aztán az Alpok folyóvölgyeiben fokozatosan a Karavankákig és a Dráva mentén még tovább délkeletnek terjeszkedjen. A második hullám a Keleti-Alpokban valamivel később következett délkeletről, a déli szláv nyelvterületről, s a 6.
