togent Creative Commons License 2015.01.19 0 0 2329

A biofortifikáció célzott segítség, de nem pótolhatja a változatos táplálékforrásokat. Vegyük például az A-vitamint (béta-karotint)!
Lehet alapélelmiszereket (pl.: krumpli, rizs, kukorica, banán) feldúsítani így kezelni a hiányállapotot, csakhogy ezzel nem szüntetjük meg az egyéb (vas, zsír, fehérje) hiánytüneteket. Változatos táplálkozással viszont elsők között éppen az A-vitamin hiányát sikerül pótolni, a hatszáz féle karotin valamelyikéből a legtöbb élelmiszer tartalmaz bőségesen.

Helyzete válogatja, hogy hiánybetegség esetén biofortifikált élelmiszer, hagyományos rizs+sárgarépa éppen a jobb választás, vagy egy vitaminkapszula ami négyszer hatékonyabban szívódik fel.
Biztosan szánalmas kísérlet lenne azonban az éhezés globális problémáját néhány táplálékkiegészítő vitaminkapszulával megoldani, pedig a biofortifikáció nem több mint ennek egy változata, a hatás lényegében ugyanaz.

A hatás igen, az elérhetőség azonban nagyon különböző és el is érkeztünk a másik problémához, a hozzáférhetőséghez. Ez az alapvető különbség a hagyományos és a GM biofortifikált élelmiszerek között.
Szabad hozzáférésű GM biofortifikált élelmiszernövény a köztermesztésben jelenleg nem létezik és nem is várható belátható időn belül.

Két ismert növény a GM aranyrizs és az ausztrál sárga GM szuperbanán ami engedélyeztetési eljárás alatt van, egyelőre nem látható mikor kerülhetnek köztermesztésbe. A két növény helyzete sokban különbözik. A banán esetében nem kell félni ellenőrizetlen szétterjedéstől, tehát a termesztése kevésbé kockázatos környezetvédelmi szempontból.

Kicsit más a helyzet az aranyrizzsel, ami évtizedes ígérgetés és propaganda ellenére nem jutott el az engedélyezésig. Ebben az esetben nagy fokú óvatosságra van szükség, hiszen 3,5 milliárd ember élelmezéséről van szó, állítólag egymillió rizsfajta létezik. Bármilyen beavatkozás beláthatatlan következményekhez vezethet.

 

Eleve felvetődhet a kérdés érdemes-e ágyúval lőni verébre? Az A-vitaminhiánynak súlyos következményei vannak ugyan, de rendkívül sokféle egyszerű és olcsó alternatív megoldás van a pótlására amit egyre szélesebb körben már alkalmaznak is (lásd előző poszt).

 

Azon túl, hogy az aranyrizs egyelőre ígéret a rászorulók szűk köre számára, szabadalommal védett is, tehát általános megoldást semmiképp nem jelenthet. Van ugyan egy homályos ígéret ami a kistermelők számára egy speciális, ingyenes használat lehetőségével kecsegtet, ez azonban nem változtat azon az alapvető tényen, hogy a kizárólagos jogok a Sygenta tulajdonában vannak, bármikor, bármit megváltoztathat.

 

Természetesen azokban az országokban ahol majd engedélyezik az aranyrizs termesztését szembe kell nézni a GM növénytermesztés összes adminisztratív, jogi, koegziszteniciális problémájával is, és kockázatával (pl.: exportpiacok elvesztése) ebben az esetben úgy, hogy a licensztulajdonos hagsúlyozottan semmiféle felelősséget nem vállal a termékéért.
Ma még föl sem mérhető milyen károk érik majd azokat a kistermelőket például, akik az aranyrizzsel szennyezett fehérrizsüket egyik piacon sem tudják értékesíteni, vagy csak a GM mentes státusz miatt költséges vizsgálatokon kell átesni minden tételnek, ami önmagában versenyhátrányt jelent a piacon.

Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: az egész projektet nem a GM élelmiszertermelés trójai falovának szánták-e és propaganda téma-e inkább, mint a rászorulóknak szánt segítség? Miért nem sikerült engedélyeztetni ilyen hosszú idő elteltével sem az aranyrizst legalább az USA-ban?

http://www.desmoinesregister.com/story/news/health/2015/01/12/isu-genetically-modified-bananas-trial/21663557/

Biotechnológia és biofortifikáció:
Biofortified crops, either by conventional breeding methods or by modern biotechnological tools, are not a panacea. The ultimate aim in global nutrition remains a sufficient and diverse diet for the world’s population. However, biofortified crops can complement existing micronutrients interventions, can have a significant impact on the lives and health of millions of people, especially those most in need.
http://www.isaaa.org/resources/publications/pocketk/27/default.asp

http://geneticliteracyproject.org/2014/10/29/biofortification-new-green-revolution-for-more-nutritious-crops/

http://www.deccanherald.com/content/416904/a-green-revolution.html