Oszi!

Gratulálok a Pannihoz, ami még „némi” munkát igényelni fog!

 

Nem ünneprontásként, de elmesélem az én Pannival kapcsolatos történetemet:

1964 májusában, az ösztöndíjamból, és némi szülői segítséggel vásároltam egy használt Pannit.

Már a vásárlás után jöttek elő a hibái: váltóbowden szakadás, úszó lyukadás, melegen gyújtás problémák, stb. Lelkesen és kitartóan bütyköltem, és amikor végre egy rövid ideig működött, büszkén motoroztam vele. Így ment ez június végéig, amikor is egy gyújtásállítás után, nem kellően húztam meg az alaplap csavarjait, egy kirázódott és a lendkerék körbe vitte, mindent ledarálva. Az új alaplap 180 forintba került (az ösztöndíjam havi 120 volt), júliusban tudtam pótolni.

Hiába volt az új alkatrész többet képtelenek voltunk beindítani a mocit. Sok barátom próbálkozott vele, de senkinek sem sikerült életet leheli belé. Így, megbontva sikerült eladnom egy idősebb embernek, aki elvitte a kerületi pártgarázsba, hogy majd ott megoldják a problémát.

 

 

Két hónap múlva összefutottam az illetővel, aki elmondta, hogy a motor a MÉH-ben landolt, mert ott sem tudták működésre bírni.

 

Hogy mi volt az igazi baja, ma sem tudom elképzelni.

 

Remélem, nem vette kedvedet az én történetem, mielőbbi sikereket kívánok a Panni felújításában!

 

Üdv.: Tutus