Ennek a gyönyörű vidéknek a történelme is érdekes, persze nagy vonalakban hasonló Stájerország és Felső-Ausztria többi részének történetéhez.

Ami itten egyedi az az, hogy itt a sóbányászat már a Kr.e. III. évezredtől fontos szerepet töltött be az itteni emberek életében.

Maga a tartomány neve is erre utal, bár a Salzkammergut név meglehetősen kései eredetű, 1656-os az első okleveles említése.

A Salz a németben ugyebár a só, a Kammer ez esetben a császári kamarára, kincstárra utal, a Gut főnév pedig - többek között - javadalom, uradalom, birtok jelentésű.

Tehát lényegében a Salzkammergut "kincstári sóuradalmat" jelent, ha nagyon le akarjuk fordítani.

A XVII. sz. közepétől a sóbányászat és a sószállítás kincstári monopólium lett, erre az időre az osztrák Habsburgok kiszorították ebből az iparágból a salzburgi hercegérseket.

A Salzkammergut ügyeinek igazgatására egy ún. Salzamtot, azaz Sóhivatalt állítottak fel, a szó eredeti értelemben persze, mert a mai magyar nyelvben azokat a szervezeteket hívják sóhivatalnak, akik napi 8 órában nem csinálnak semmi hasznosat...

Ez a Salzamt Gmunden városában székelt, innen irányították a tartomány ügyeit.

De a Salzkammergut történelme sokkal régebbi időkre nyúlik vissza, egészen a paleolit időkig, majd röviden ezekről az ősi időkről is írok.