Egyébiránt az a stájer transzmigráns csoportnak, amely 1752. augusztus 1-jén indult Stainachból, az Enns-völgyéből (az ún. tauplitzi-pürggi csoport), és amely végül is 1753. tavaszán Ikladon kötött ki, eredetileg szintén Erdély volt az úticélja.

A véletlenek különös közrejátszása, Ráday Gedeon gróf jóindulata, no meg az isteni Gondviselés okozta, hogy végül Ikladon kötöttek ki.

Hozzáteszem, hogy nem üres faluba érkeztek, mert ekkor már álltak az egy évvel korábban érkezett kraichgaui-württembergi sváb telepescsoport házai, sőt 1752. tavaszán az első földosztás is megtörtént.

A svábokon felül a felvidéki Zólyom vármegyéből származó, korábban a Ráday-majorságban dolgozó Juhász Matej is egész jobbágytelket kapott 1752-ben. Ő a magyar vezetékneve ellenére esetleg szlovák lehetett, mert a források a keresztnevét Matejként emlegetik a magyar Mátyás helyett.

A stájer telepesek számára 1753-ban mérte ki a házhelyeket, illetve osztott ki földet Fatavich Ferenc, a gróf tiszttartója.