Maradva a topik témájánál: Génkezelt növények problémája

felmerült korábban, hogy az egyik potenciális probléma a génmódosított szervezetek kiekrülése a természetbe, a vadon élő növényekbe (állatokba).

Eltekintve az abszurd jogi helyzettől

(It does not matter how.... pollen blowing in the wind, by bees,... they becomes Monsanto’s property... not matter; whether it’s 1 percent... or more, the seeds and plants still belong to Monsanto... It’s immaterial how... where it comes from.)

 

ami alapján de jure az adott biotech cég tulajdonát képezi az összes GM hibrid gyom ami szétterjedhet a földeken, tehát az összes következményét is nekik kellene vállalni, a gazdák mindennapi gyakorlatukban is szembesülnek azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy a GM rendszerek nem oldják meg a herbicidrezisztencia problémáját, mert a gyomok GM nélkül is ellenállóvá válnak a gyomirtókra, amire a sajátos GM rendszerek csak rásegítenek azzal, hogy egyféle gyomirtót tartalmaznak.

 

Új fegyver a kétszeresen gyomirtórezisztens GM növény, amit már dupla méreggel lehet permezni, hogy bármelyik rezisztenciával rendelkező gyomot elpusztítson.

http://www.inquisitr.com/1726952/superweeds-are-winning-the-battle-against-farmers/

http://northernpublicradio.org/post/new-super-chemical-fight-super-weeds

 

Alighanem ez a harc sem lesz a végső, de továbbra is kérdés nem csak a rezisztencia kialakulása, hanem a GM hibridek szétterjedése. A közvélekedés szerint erre kicsi az esély, hiszen a gyom-kulturnövény hibridje nem tartalmaz szelekciós előnyt, ezért eltűnik előbb-utóbb.

Kérdéses persze, hogy ha gyorsan növő, szárazszág-, melegtűrő, élősködőnek ellenálló módosításokat alkalmazunk azok nem változtanak-e ezen a vélekedésen.

Már csak azért is, mert már az alaptézisre is sikerült ellenpéldát találni, tehát a gyakorlatban megcáfolták:

 

Egy kínai kutatócsoport bebizonyította, hogy a genetikailag módosított haszonnövények bizonyos esetekben átadhatják előnyös tulajdonságaikat a gyomféléknek.

Most azonban a sanghaji Fudan Egyetemen dolgozó ökológus, Lu Baorong által végzett vizsgálat során kiderült, hogy a termesztett rizs (Oryza sativa) vad formájának túlélő képessége jelentősen megnő a glifozát-rezisztencia révén, még akkor is, ha a glifozát alkalmazására nem kerül sor.

 

http://www.ng.hu/Tudomany/2013/09/a_gmonovenyek_hatasa_a_gyomokra