Dióhéjban: Graz későantik-kora középkori folytonosságáról nincsen adat. Sőt az 5-7. századra teljességgel hiányoznak a régészeti információk, ill. azok meghatározhatatlanok.

 

A 8-9. század fordulója környékén pogány szláv sírt találtak a mai Grazer Stadtkrone nevű városrészen. (Közvetlenül a Várhegy lábánál.) De soros temetőt is találtak attól keletre, ami kapcsán korai udvarszerű települést gyanítanak valahol annak közelében. (Nincs régészeti nyoma, mint ahogy a Várhegyen sem mutatható ki a Karoling időszakban védmű, ami esetleg a település névadója lehetett volna.)

 

Föltételezni elsőként az Ottó-korban lehet védelmi célú létesítményt a Várhegyen, ami a magyarokkal szembeni védekezést szolgálta volna. A Várhegy alatti útkereszteződés, ill. esetleg egy hídfő a Mura bal partján ehhez jó alapot szolgáltatna.

 

A legkorábbi régészetileg azonosítható épületnyom egy a 11. század első felére datálható veremház maradványa a Főtéren (Hauptplatz). A Főtéren és a Sack nevű középkori városrészen nem mutatható ki 8-9. századi leletanyag, noha ez a legjobban kutatott része Graznak.

 

 

Egyébként a 9. század második feléből állítólag számos "Graz" nevű hely szerepel az oklevelekben (pl. Német Lajos 860-as a Salzburgi érsekségnek kiállíttatott megerősítő és adományozó levele) de ezek nehezen azonosíthatók mai helyekkel.

 

Az alábbi forrásokat adja meg ehhez:

 

Fritz Posch, Zur Lokalisierung des in der Urkunde von 860 genannten Salzburger Besitzes.
Markus Jeitler, Das Privileg vom 20. November 860 an die Salzburger Kirche und seine Auswirkungen (meg nem jelentetett diplomamunka) Wien 1996.
Jochn Giesler, Der Ostalpenraum vom 8. bis zum 11. Jahrhundert. Studien zu archäologischen und schriftichen Zeugnissen 2: Historische Interpretation (Frühgeschichtliche und Provinzialrömische Archäologie, Materialien und Forschungen 1). Rahden 1997, 288. térkép.