Tegnap újra megnéztem a Gázláng című, immár klasszikusnak számító filmet. Az az időnként nagyon finom, időnként brutális módszer, amivel a felesége lelki egyensúlyát teszi tönkre, változatlanul meggyőző számomra. Következetesen alkalmazza a húzd meg – ereszd meg játékot, és finom művészettel hozza megalázó helyzetekbe a feleségét a saját házában is,

Viszont amikor a végén letartóztatják, az jutott eszembe, hogy minden harmadéves joghallgató kihozza a börtönből. Elvégre milyen vádat emelhetnek ellene? A gyilkosságot nem lehet rábizonyítani, a művésznév használata nem tilos. A saját (és a felesége) házában akkor megy fel a padlásra, amikor akar. Ha megtalálta a drágaköveket, nyugodtan mondhatta, hogy odaadja a feleségének. Amit tett, az szemétség, de ez nem büntetőjogi kategória. Az egyetlen vád, ami megáll, a bigámia, és ezt is próbálhatja kimagyarázni.

Viszont a film szuggesztív erejére jellemző, hogy vagy hatodszor látom, de csak most kezdtem el erre gondolni.