Adás hiba: 2x Jónak lenni jó…

Nitsche parafra

 

A Föld képernyő zöld halála, 

Ma már átkozott, jóság álca – 

Éjjel jött a teremtés vége,  

Kihunyt lelkeink kristály fénye. 

Tél van, a fel-felsikoltó szélben, 

Ne vigyél Uram, a kísértések 

Tükreihez, szúrnak a tények: 

A pusztulás vád igézetében. 

Sír-kacag a rombolni kész Uránusz? 

Megkapaszkodik perzselt egeken – 

Amíg elég minden érthetetlen, 

Majd visszatér a lélek én urához – 

 

Megromoltak szavak, a test, a lélek:

Javíthatatlan hajóroncs az élet - 

 

Lovak vágtatnak a tűzviharban, 

Felszikrázó hajukból vastűz lobog, 

Apokalipszis szánt a földeken, 

Paták tépik sebeit – a Föld zokog. 

Büszkén rohanunk a halálon át -

Lélektelen, fehér emberek – 

Elköltözött Isten, s a magánytól,

A Föld gyermeke nagyon beteg. 

Akit rendelt, bukott-angyal sírja vár,
Mit nekünk csillagéj, és örök homály?     
Zúgj át üdvözülten, a dühöngő mán!

Új Ember ne harcolj balgák fórumán! 

Fényhazád háza a nagy-messzi ég: 
Ne tűrd a bosszú és részvét örömét!