A páramentesítők típusai

Léteznek különböző álló, fali, légcsatornázható fix páramentesítők, uszodai páramentesítők, mobil páramentesítők...meg a gagyi tablettás, ami egy haszontalan pénznyelő automata. :-)
Otthoni célra a viszonylag olcsón beszerezhető, görgős kereken futó, mobil készülékkel érdemes foglalkozni.


A páramentesítők működése

Alapvetően kétféle mobil páramentesítő kapható: szilikagélt tartalmazó adszorpciós, és kondenzációs elven működő páramentesítő.

Adszopciós készülékek: jellemzően fűtetlen helyiségekben használják (az ipari kivitelt akár jóval fagypont alatt is), kihasználva azt a tulajdonságát, hogy - a kondenzációs készülékekkel ellentétben - hőmérséklettől függetlenül (persze ésszerű határokon belül) szinte változatlan a teljesítménye.
A működése nagyon leegyszerűsítve: adott egy szilikagélt tartalmazó rotor, ami megköti a nedvességet, majd egy fűtőelem segítségével összegyűjti azt egy tartályba. Alacsony hőmérsékleten jellemzően nagyobb a hatásfoka, mint a kondenzációs elven működő háztartási páramentesítőknek.

Kondenzációs párátlanítók: ezek a leginkább elterjedt típusok, és általában kedvezőbb áruak, mint az adszorpciós készülékek. A legtöbb helyen ilyen páramentesítőkkel találkozhatsz.
Itt a ventilátorral keringetett párás levegőt a készülék egy hőcserélőn keresztül lehűti, a lecsapódó pára pedig egy belső tartályba gyűlik össze (de akár ki is vezethető). Magasabb hőmérsékleten a kondenzációs készülékek hatásfoka jobb, mint az adszorpciós készülékeké. Egyetlen hátrányukként a készülékben használt hűtőközeget említhetném.

 
A felhasználás módja

Ipari gépek: nagy hatékonyságú, megnövelt légszállítású, robosztus felépítésű készülékek, jellemzően nagy légterű helyiségekbe. Kiegészítő venitáltorral növelhető a teljesítményük. Akár építkezéseknél, felújításoknál is használhatók, mivel portól, szennyeződésektől jobban védettek. Árvíz, csőtörés vagy beázás esetén hatékonyan bevethető a falak és az aljzatbeton kiszárítására. De használható állagmegóvásra akár gyárüzemekbe vagy raktárakba, esetleg könyvárakba vagy múzeumokba is (könyvek, korróziónak kitett gépek és szerszámok stb.).

Profi gépek: nagyjából átmenet az ipari és az "otthoni" készülékek között. Nagy hatékonyságú páramentesítők kisebb műhelyekbe, laborokba, borospincékbe, mosodákba stb. Az ipari párátlanítókhoz hasonlóan ezek közt is vannak forrógázos leolvasztású, illetve kiegészítő légfűtéses készülékek.

Otthoni célú gépek: ezeket nem folyamatos működésre tervezték (mint például a medence párátlanítókat), hanem szakaszos, vagy időszakos használatra (leggyakrabban általában a fűtésszezonban). De alkalmas szobában történő ruhaszárításra, fürdőszobában, felmosás után, nyitott akváriumhoz, szobanövényekhez stb.   

Amit viszont tudnod kell: a páramentesítők csak tüneti kezelésre szolgálnak!
Abban az esetben, ha a problémát kiváltó ok orvosolható (például egyes hőhidas szerkezetek, vagy a gyakori szellőztetés hiánya), akkor célravezetőbb ezt megszüntetni, mintsem plusz energiát belefektetni az előidézett másodlagos probléma kezelésére.


A megfelelő méretű páramentesítő kiválasztása

Erre nincs pontos számítási módszer, már csak az eltérő körülmények miatt sem. Viszont hasonlóan a konyhai páraelszívókhoz, itt is van egy általános ökölszabály: átlagos körülmények között 3x nagyobb léghozammal kalkulálnak, mint a szoba légtere.
Azaz pl. egy 20 négyzetmétes, 50-54 m3-es (250-270 cm belmagassággal számolva) helyiséghez 150-160 m3 léghozamú páraelszívót ajánlanak.

A Wikihow-on van egy picit pontosabb meghatározás is:
6x-os légcsereszám 90-100%-os extrém páratalomnál (vízkárok)
5x-ös légcsereszám 80-90%-os páratartalomnál (látható vízfoltok a falon, penész jelenléte)
4x-es légcsereszám 70-80%-os páratartalomnál (érezhetően vizes falak, apró penészfoltok megjelenése)
3x-os légcsereszám 60-70%-os pártartalmú dohos, nyirkos helyiségben

Ezen felül van egy másik szempont is páramentesítő teljesítményének kiválasztásában:

Maximum 50 négyzetméteres, 60-70%-os páratartalmú helyiségbe legalább 5 liter/nap teljesítményű készüléket, illetve minden további 50 négyzetméterenként 2 literrel nagyobb teljesítményű készülék ajánlott (az adott hőmérséklettel és 60-70%-os páratartalommal számolva!!!).
Ugyanez 70-80%-os páratartalommal számolva kb. 6 liter/nap + 2,5 liter, 80-90%-os páratartalomtól számolva (már ha van értelme) kb. 7 liter/nap + 3 liter, 90-100%-os páratartalommal számolva pedig 8 liter/nap + 3,5 liter az ajánlott párátlanító teljesítmény.

Amire figyelj: a gyártók a párátlanító teljesítményt általában 30C, és 80%-os relatív páratartalom melletti mérés alapján adják meg! Elég ritka, hogy a 27C és RH60% melletti teljesítményt is feltüntetik, ami már egy közelebbi támpont. A 30 liter/nap, vagy ettől kisebb teljesítményű gépek átlagos körülmények között (21-25 fok, 60-70%-os páratartalom) kb. csak fele akkora párátlanító teljesítményre képesek!

Mindezek alapján kikövetkeztethető lenne, hogy a Te 50nm-es lakásodba egy "papíron" legalább 10 liter/nap teljesítményű (gyakorlatban csak 5 liter/nap), illetve - maximum 60%-70%-os páratartalmat feltélezve - nagyjából 375-400 m3/óra léghozamú készülékre lenne szükséged.
Nem lehetetlen egy ilyesmi paraméterekkel rendelkező otthoni gépet találni (pl. Delonghi DD30P), csak kérdés, hogy megéri-e (magas zajszint, magas fogyasztás, magas ár), és hogy egyáltalán szükség van-e rá (?).
Mert azt a fentiek alapján nagyjából sikerült megállapítani, hogy egy 60-70%-os pártartalmú dohos, nyirkos helyiségben hányszoros légcsereszámmal kell számolni. Arról viszont nem tesznek említést, hogy mi a helyzet, ha megszűnik ez az állapot, és már nem célzottan a falszárítás, hanem a szárazon tartás a cél. Elvileg ez utóbbi nem kellene igényelnie akkora légmozgást. Ha megnézzük a Trotec összehasonlító táblázatát, ott is megkülönböztetnek szárítás és szárazon tartás közti állapotot:
https://de.trotec.com/en/products/machines/dehumidification/condensation-dehumidifier-mobile/comfort-dehumidifier-ttk-e-s-series/technical-data-by-comparison/
(más kérdés, hogy a számok kissé túlzóak)
De normál esetben (nem hőhidas szerkezeteknél) például egy halk, alacsony fogyasztású, TTK 75 S készüléket simán el tudok képzelni egy kisebb alapterületű (max 50 nm-es), egybenyitott, egyszintes lakásban, ha annak jók az adottságai (egy középen elhelyezkedő közlekedővel, ahonnan a többi helyiség ajtaja nyílik).
Ha más nem, legfeljebb annyi történhet, hogy a nagyobb léghozamú készülékekkel szemben itt hosszabb lesz a párátlanítási folyamat. De jók egyébként többek által ajánlott Midea készülékek is, ezen belül is a 20l/nap teljesítményűek.