Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a típusok széthúzása Janssenéknél tudatos törekvés volt. Amikor egy galamb kerül a tenyésztés középpontjába, akkor egységesedni látszik a következő nemzedék, egyszerűen azért, mert az illető galambnak több utódja van a dúcban, másoknak meg kevesebb. A következő lépcsőben viszont, ahogy a tulajdonképpeni rokontenyésztés beindul, a közhiedelemmel ellentétben nem hogy nem lesz egységes az eredmény, hanem korábban nem jellemző altípusokra hasad szét. Az Anker által megfigyelt 3 elütő Janssen típus később összeolvadt, vagyis inkább kikoptak azok a gének, amik az eltérő karaktereket okozták. 

A törzs nem feltételez genetikai tisztaságot. AS szeret sarkosan fogalmazni, és távolról sem adok neki igazat. Vagyis hát saját rendszerén belül logikus amit mond, de én törzsnek veszek minden állományt, ahol valami tartós tudatosság van, a minőség megtartása sőt fejlesztése nem az állandó importra van bízva. Magam is láttam már párat, nem kell nekem ehhez AS helyeslése.