NEVESEK ÉS NÉVTELENEK
Ketten ugyanazt fedezik föl, de egyiknek jobb a PR-ja
1) Pitagorasz, Kr.e. 562:
2 + b 2 = c 2
2) Babilon, Kr.e. 1500:
a Pitagorasz-tételt ismerték, a Pitagorasz számhármast is: 3, 4 ,5 egységnyi oldalú háromszög derékszögű.
1) Thalész, Kr.e. 585:
Napfogyatkozás-jóslás.
2) Babilon, Kr.e. 1500:
napfogyatkozás 18 évente.
1) Kopernikusz, 1510:
heliocentrikus világkép.
2) Anaxagorász, Kr.e. 462:
a nap izzó kőtömb, a föld a nap körül kering, a hold pedig földből van, fénye visszavert fény. Napfogyatkozás: a hold a nap alatt van. A csillagok melegét csak azért nem érezzük, mert távol vannak. (Halálra ítélték.)
3) Arisztarkhosz, Kr.e. 250:
a föld a nap körül kering, ami egy izzó kő. A nap 19szer messzebb van a földtől, mint a hold (valójában 400szor). Az univerzum végtelen, sok világ van (Lásd: „Multiverzum”).
1) Charles Darwin, 1859:
evolúció, a fajok eredete.
2) Anaximandrosz, Kr.e. 546:
A mozgás örök, ennek folyamán keletkeznek a világok, nem teremtés útján, hanem kifejlődnek. A mi világunk csak egy a sok közül. (Lásd: „Párhuzamos univerzumok”). Az élőlények a nedves elemből keletkeztek, az ember is a többi élőlényekhez hasonlón a halaktól származik, de különféle állatfajokból kellett kialakulnia, mert a hosszú csecsemőkor miatt nem maradhatott volna fent.
1) Alan Tuning, 1936:
számítógép, Tuning machine
2) Görögök, Kr.e. 212:
mechanikus asztrolábium, bronz + fa, 30 fogaskerék, előre jelezte a Nap, a Hold és 5 bolygó mozgását.
1) Berthold Schwarz szerzetes, 1410:
lőpor
2)Kínaiak, 500-ban:
tűzijáték, „gyógyszer”.
1) Johannes Gutenberg, 1454:
könyvnyomtatás
2) Pi Seng, kínai kovácsmester, 1041:
égetett agyagbetűk.
1) Amerigo Vespucci, 1495:
Amerika felfedezése névadó: Martin Waldsee Müller, német kartográfus, 1507.
2) Grenlendiger, grönlandi hajósok 1000-ben:
É-Amerika.
3) Christofer Columbus, 1492, róla „csak” Kolumbia kapta a nevét.
1)Carl Friedrich Gauß, 1831:
gátolta Bolyait.
2) Bolyai János, 1831: Appendix, Bolyai-Lobacsevszkij-nemeuklideszi geometria, (relativitáselmélet, stb. alapjai), elismerés 30 év után.
1)Amadeo Avogadro, 1811:
Avogadro-szám, részecskék száma egy molban, A. föltételezte, hogy állandó.
2) Josef Loschmidt, 1865:
elsőként számolta ki, mégis Avogadro-ról nevezte el J. Perrin 1909-ben, (németeknél néha Loschmidt-szám).
1)August Kekulé, 1865:
benzolgyűrű, „megálmodta”, nem Loschmidtnél olvasta?
2) Josef Loschmidt, 1861: benzolgyűrű.
1) Guglielmo Marconi, 1899:
rádió, Nobel-díj 1909, (Mussolini barátja).
2) Nikola Tesla, 1896:
USA-bíróság 1943: a rádió föltalálója Tesla.
1) Otto Hahn, 1944:
Atommag-hasítás, N-díj
2) Lise Meitner, 1944:
30 évig együtt dolgoztak, a N-díjnál meg sem említik.
1) Robert Gallo, 1983:
HIV-vírus, pereskedés után elismeri L.M. elsőbbségét.
2) Luc Montagnier, 1983:
HIV-vírus, N-díj 2008.