ilsi Creative Commons License 2014.11.26 0 0 topiknyitó

NEVESEK ÉS NÉVTELENEK

Ketten ugyanazt fedezik föl, de egyiknek jobb a PR-ja

 

1) Pitagorasz, Kr.e. 562:

2 + b 2 = c 2

2) Babilon, Kr.e. 1500:

a Pitagorasz-tételt ismerték, a Pitagorasz számhármast is: 3, 4 ,5 egységnyi oldalú háromszög derékszögű.

 

1) Thalész, Kr.e. 585:

Napfogyatkozás-jóslás.

2) Babilon, Kr.e. 1500:

napfogyatkozás 18 évente.

 

1) Kopernikusz, 1510:

heliocentrikus világkép.

2) Anaxagorász, Kr.e. 462:

a nap izzó kőtömb, a föld a nap körül kering, a hold pedig földből van, fénye visszavert fény. Napfogyatkozás: a hold a nap alatt van. A csillagok melegét csak azért nem érezzük, mert távol vannak. (Halálra ítélték.)

3) Arisztarkhosz, Kr.e. 250:

a föld a nap körül kering, ami egy izzó kő. A nap 19szer messzebb van a földtől, mint a hold (valójában 400szor). Az univerzum végtelen, sok világ van (Lásd: „Multiverzum”).

 

1) Charles Darwin, 1859:

evolúció, a fajok eredete.

2) Anaximandrosz, Kr.e. 546:

A mozgás örök, ennek folyamán keletkeznek a világok, nem teremtés útján, hanem kifejlődnek. A mi világunk csak egy a sok közül. (Lásd: „Párhuzamos univerzumok”). Az élőlények a nedves elemből keletkeztek, az ember is a többi élőlényekhez hasonlón a halaktól származik, de különféle állatfajokból kellett kialakulnia, mert a hosszú csecsemőkor miatt nem maradhatott volna fent.

 

1) Alan Tuning, 1936:

számítógép, Tuning machine

2) Görögök, Kr.e. 212:

mechanikus asztrolábium, bronz + fa, 30 fogaskerék, előre jelezte a Nap, a Hold és 5 bolygó mozgását.

 

1) Berthold Schwarz szerzetes, 1410:

lőpor

2)Kínaiak, 500-ban:

tűzijáték, „gyógyszer”.

 

1) Johannes Gutenberg, 1454:

könyvnyomtatás

2) Pi Seng, kínai kovácsmester, 1041:

égetett agyagbetűk.

 

1) Amerigo Vespucci, 1495:

Amerika felfedezése névadó: Martin Waldsee Müller, német kartográfus, 1507.

2) Grenlendiger, grönlandi hajósok 1000-ben:

É-Amerika.

3) Christofer Columbus, 1492, róla „csak” Kolumbia kapta a nevét.

 

1)Carl Friedrich Gauß, 1831:

gátolta Bolyait.

2) Bolyai János, 1831: Appendix, Bolyai-Lobacsevszkij-nemeuklideszi geometria, (relativitáselmélet, stb. alapjai), elismerés 30 év után.

 

1)Amadeo Avogadro, 1811:

Avogadro-szám, részecskék száma egy molban, A. föltételezte, hogy állandó.

2) Josef Loschmidt, 1865:

elsőként számolta ki, mégis Avogadro-ról nevezte el J. Perrin 1909-ben, (németeknél néha Loschmidt-szám).

 

1)August Kekulé, 1865:

benzolgyűrű, „megálmodta”, nem Loschmidtnél olvasta?

2) Josef Loschmidt, 1861: benzolgyűrű.

 

1) Guglielmo Marconi, 1899:

rádió, Nobel-díj 1909, (Mussolini barátja).

2) Nikola Tesla, 1896:

USA-bíróság 1943: a rádió föltalálója Tesla.

 

1) Otto Hahn, 1944:

Atommag-hasítás, N-díj

2) Lise Meitner, 1944:

30 évig együtt dolgoztak, a N-díjnál meg sem említik.

 

1) Robert Gallo, 1983:

HIV-vírus, pereskedés után elismeri L.M. elsőbbségét.

2) Luc Montagnier, 1983:

HIV-vírus, N-díj 2008.