A 297. helyesírási szabály szövegének zárójeles „vagy a birtokos személyragot” közbevetése mutatja meg, hogy a szabályozó mire gondolhatott. Az elseje esetén a –je a birtokos személyrag, így ebből azt következik, hogy az 1-én alakot nem gondolták normatívnak.

Sőt a kérdéssel a 296. ponthoz tett megjegyzés egészen konkrétan foglalkozik: „Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jén, 1-jéig stb. Az elseji v. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 1-jei.”

Ez a kitétel tehát konkrétan megadja, hogy hogyan kell írnunk. Kérdés, hogy ez szabály-e, avagy egy esetet kibontó magyarázat, mert ha részletszabály, akkor felülírja a többi számra vonatkozó általános szabályokat, elveket (vö. lex specialis derogat legi generali).

A fenti azért lényeges, mert a 296. pont július 6-ig példájából az következne, hogy a július 1-ig is jó, de mivel a fenti megjegyzésben ez az alak nem szerepel, így nem tudni, hogy egyedi tiltás vonatkozik-e rá, vagy csak erre elfelejtettek kitérni.

Tehát az 1-jén írásmód biztosan jó, az 1-én biztosan kerülendő, az 1-én bizonytalan (én magam használhatónak gondolom).