Törölt nick Creative Commons License 2014.10.29 0 0 44

Szia!

 

Inkább ide teszem ki, hogy ne kelljen mindenkinek egyenként elküldeni.

Szövegértés: 

Szövegértést ellenőrző feladat

.

Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, és annak alapján magyarul válaszoljon a kérdésekre ! A válasz gyakran összetett, vagyis megfogalmazásához a szöveg különböző részeiből szerzett információ szükséges.

 

1. feladat

 

La choxanyija petalarindo lohari

 

Sas jekhar jekh lohari, kon ande Batya beshelas. Voj zurales mishto kerelas butyi, sakon leste phirlas te petalaren, sakon anda sakofalo than. Butzhene kernas leste butyi, sa zurale shave sas.

Vi kado lohari rom sas. Sako dyes jekh shukar surro khuro zhalas leste. Jekhar o lohari phendas:

-Te ashunen pe mande shavorale! Te xutyilas les, haj te rakhisaras pe les petalo!

Phendine le shave leske:

-Sar tu kames!

Kerdine o hurko, te xutyilen les. Vi dopash bersh nachilas, kana zhangline te xutyilen les, haj te petalaren les. Panzh chaso nachile, kana agor sas la butyake, haj o khuro nashlas-tar sigo. Majbut chi avilas palpale. O lohari kade gindisardas pes:

-Majbut chi dikhav le shukare surrone khures! Sostar dom les me petala. Chi avel majbut mande. – pe kodi gindisardas pes. -Sostar chi avel palpale.

Ande kado gav beshlas jekh phuri manushnyi, kon beshlas pe gavesko agor. Phirlas te drabarel, zurales baxtalyi sas. Le rom kodi phendine pa late, hoj shaj si choxanyi, ke sakofalo zhanelas. Vi aba avri phendas, kon kana merela, so avna le romenca. Le rom kodi phendine, kadi manushnyi si choxanyi, zurales xolyajline pe la, haj zurales darajline latar.

E phuri romnyi kodi phendas pa peste, voj chi choxanyij, feri butzhanglyi manushnyi, anda kadi le manusha xanyzhvale pe la.

Jekhar e phuri manushnyi gelastar kherestar, zhikaj but vrama chi dikhline la.

-So shaj si kadala phura manushnyasa? So shaj si? – vorbisardine le rom.

Jekhar la phura manushnyate andre gelas jekh raklyi, haj pushlas latar:

-So si? Kaj sanas?

-Zha-tar mandar! Zhatar mandar, na av andre! – cipisardas e manushnyi, ke darajlas, hoj e raklyi dikhel kothe variso, hoj so si lasa?

E raklyi chi bunusardas le cipipesa, kothe zhalas kaj e manushnyi, kon kothe pashjilas ando pato, ande perina, haj tele hacisardas pa late e perina.

So dikhlas, Devla, so naj ? Petala sas la choxanijake vast, haj lake punre. E raklyi avri nashlas thaj phendas le romenge. Le rom kethane beshline, haj kris kerena pe la.

Pe le beshimasko agor avri phendine le rom, trubuj te phabaren la. Kerdine jekh bari jag pe le gavesko mashkar. Avri cirdine la phura manushnya anda pesko kher, haj opre shutine pe maglya.

Sas ando gav jekh chorri shej, kas e choxanyi sastyardas. Vi voj ashundas e kris, haj kothe zhalas kaj e jag. Kothe reslas angla e maglya, haj kodi cipisardas pe romenge:

-Na azban la phura manushnya, voj lashipeski manushnya si, vi man sastyardas, majmishto sar le sastyara. Voj naj choxanyi, feri bibaxtalyij, kas o lohari petalardas anda xolyi. Kadi manushnyi sas lohareski romnyi, nasules bunusardas lasa, haj e romnyi nashlastar. Akanak kade trajol bibaxtales, petalardos. Te si voj choxanyi, vi ame kodol sam, sakonenge trubuj te phabaren.

Le rom bunusardine so kerdine, muklas la manushnya, haj nashadine le lohares, kon sas o nasul manush.

Kade muntusardas e chorri shej la phura romnyako trajo.

 

1. Mi történt a csikóval? 4 pont

2. Minek tartották az öregasszonyt? 4 pont

3. Miért tartottak törvényt fölötte? 4 pont

4. Mi volt a törvény? 4 pont

5. Hogyan mentette meg a lány az öregasszonyt? 4 pont

 

A boszorkányt patkoló kovács

Volt egyszer egy kovács, aki Bátyán lakott, és ő nagyon jól végezte a munkáját, mindenki hozzá járt patkoltatni, mindenki minden helyről. Sokan dolgoztak nála, mind erős fiúk voltak.

Ez a kovács cigány volt. Minden nap egy szép szürke ló ment hozzá. Egyszer a kovács mondta:

-Hallgassatok rám fiúk! Fogjátok meg, és tegyetek rá patkót!

Mondták neki a fiúk:

-Amint akarod!

Hurkot csináltak, hogy megfogják. Fél év is eltelt, amikor meg tudták fogni, hogy megpatkolják. Öt óra telt el, mikor vége volt a munkának, és a csikó hamar elszaladt. Többet nem jött vissza.

A kovács így gondolkozott:

-Többet nem látom a szép szürke csikót! Miért adtam neki patkót. Nem jön többet hozzám. – ezen gondolkodott. -Miért nem jön vissza.

E faluban lakott egy öreg asszony, aki a falu végén lakott. Járt orvosolni, nagyon szerencsés volt. A cigányok azt mondták róla, lehet hogy boszorkány, mert mindenfélét tudott.

Azt is megmondta, ki mikor fog meghalni, mi lesz a cigányokkal.

A cigányok azt mondták, ez az asszony boszorkány, nagyon haragudtak rá, és nagyon féltek tőle.

Az öreg asszony azt mondta magáról, ő nem boszorkány, csak sokattudó asszony, azért irigyek rá az emberek.

Egyszer az öregasszony elment otthonról, sok ideig nem látták. Mi lehet az öregasszonnyal? -Mi lehet vele? –kérdezgették a cigányok.

Egyszer az öregasszonyhoz bement egy kislány és kérdezte tőle:

-Mi van? Hol voltál?

-Menj el tőlem! Menj el tőlem, ne gyere be! –kiáltotta az asszony, mert félt, hogy a lány lát valamit, hogy mi van vele.

A lány nem törődött a kiabálással, odament az asszonyhoz, aki ott feküdt az ágyban, dunnában, és lekapta róla a dunnát.

Mit látott? Istenem, mit nem? Patkó volt a boszorkány kezén, lábán. A lány kiszaladt és elmondta a cigányoknak. A cigányok összeültek, hogy törvényt csináljanak rá.

Az ülés végén kimondták a cigányok, meg kell égetni. Csináltak egy nagy tüzet a falu közepén. Kihúzták a házából az öregasszonyt, és feltették a máglyára.

Volt a faluban egy szegény lány, akit a boszorkány meggyógyított. Ő is hallott a törvényről, és odament a tűzhöz. Odaért a máglyához, és azt mondta a cigányoknak:

-Ne bántsátok az öregasszonyt, ő jó asszony, engem is meggyógyított, jobban mint az orvosok. Ő nem boszorkány, csak szerencsétlen, akit a kovács mérgében megpatkolt. Ez az asszony volt a kovács felesége, rosszul bánt vele, és az asszony elszökött. Most így él szerencsétlenül, megpatkolva. Ha ő boszorkány, mi is azok vagyunk, mindenkit meg kellene patkolni.

A cigányok megbánták amit tettek, elengedték az asszonyt, elzavarták a kovácsot, aki rossz ember volt.

Így mentette meg a szegény lány az öregasszony életét.

 

1. A csikót akarták megfogni, és meg is fogták, majd megpatkolták

2. Az öregasszonyt boszorkánynak tartották, és meg akarták égetni

3. Azért ültek törvényt fölötte, mert a boszorkányokat meg szokták égetni

4. A boszorkányt máglyán kell elégetni.

5. A lány azt mondta, hogy őt az öregasszony mentette meg, mert az orvosok nem tudták meggyógyítani.

Előzmény: Nettike30 (41)