De ha lehet akkor inkabb maradjon meg az eleslatas. 

Ezt tarthatod, ha megtanulod a mikromozgásokat, ahogyan írtam (no meg a 6 alapirányt mindig szem előtt fogod tartani és az egyensúlyt a távol/közellátásnál, sötétnél/világosnál stb). Tehát egy szemmel a sötétben nézni egy világító piros (vagy más színű) pöttyöt  (kb 3-4 méteres távolságból) és próbálni közelebb hozni a fókuszt, de úgy, hogy az agyaddal mindig a pöttyöt nézd - ha teljesen nyugodt maradsz és laza, akkor egy távolságnál elkezd eszeveszetten mozogni a piros pötty. Fontos, hogy kör alakú legyen, mert ez mindenfelé egyforma és így mindenfelé berezeg a szem. Mikor húzod közelebbre a fókuszt, akkor szívd befelé a levegőt, mikor tele vagy akkor ne húzd tovább a fókuszt és lassan engedd ki, vagy egyenesen tartsd vissza a levegőt. Ahogy csökken az oxigén és növekszik a széndioxid benned - a görcsök feloldódnak a szemekben is és beindulhat egy ponton a mikromozgás. Ha már simán megy, akkor a másodperc tört része alatt is be fogod tudni indítani és tartani is fogod tudni egy idő után huzamosabb ideig. Eleinte a pislogás meg fogja állítani, meg a légzés is mert görcsösen fog menni csak, de gyakorlással haladhatsz jó irányba. Lehet ezt gyorsan is csinálni, szíváskor hozni közelebb a fókuszt, fúváskor elengedni vissza, majd újból egyre gyorsabban közelíteni, elengedni. Majd aztán gyakorloni a másik szemmel is. 

Majd mindenki tudja, hogy sötétben nagyobb lesz a pupilla, hogy több fény menjen be és jobban lássunk. De azt már kevesebben tudják, hogy minél közelebb  a fókusz, akkor is kisebbedik a pupilla - tehát akkor javul a látásunk világosban is, mert a kisebb pupillán sokkal kisebb a szórás és így éles lesz a kép. Meg kell csak tanulni közelre hozni a fókuszt (közelebbre, mint a látni kívánt tárgy van) és aztán simán lazán elengedni - a légzéssel erre rá lehet érezni és finomítani rajta folyamatosan. Nem egyszerű, de ha megtanulod és szépen fog menni, akkor meglehet örülni fogsz neki.