H. Bernát Creative Commons License 2014.10.14 0 0 12636

Ajánlom neked László Gyula Padányi jellemzését:

 

László Gyula Padányiról Dentumagyaria kapcsán (In: Régészeti tanulmányok, 1977).

 

84 – 85 old.:

 

„…hanem a finnugor elméletről azt hirdetik, hogy a Habsburg-ház elnemzetlenítő politikájának volt a szerves része, amellyel meg akarta törni a magyarság öntudatát,hogy a múltjában csalódott nemzet könnyebb prédája legyen az elnémetesítésnek. Egy példát idézek erre, amelynek szövegét Padányi Viktor Dentumagyaria (Buenos Aires, 1963) című könyvének 84 – 85 oldaláról veszem….Éppen ezért keserít el, amit Reguly Antalról ír. Íme: …”Ugyanakkor, amikor a német nyelv használatát kötelezővé teszik a katonai megszállás alatt álló országban, amikor a hivatalos kiadványok, iskolai anyakönyvvezetés, németté válik, egy Reguly Antal nevű magyar ’tudós’, két évvel a világosi fegyverletétel után Oroszországba megy a lelkileg és anyagilag teljesen tönkrezúzott Magyarországból, az ottani ’rokonnépek’ tanulmányozására. Hogy a vagyontalan Reguly Antalnak a Kossuth-bankók katasztrófáját nyögő országban honnan van ilyenre pénze, mát maga is furcsa probléma. Még furcsábbá teszi ezt a ’tanulmányutat’ az, hogy 1851-ben Magyarországon útlevelet kapni külföldre olyan nehéz volt, hogy ilyenhez csak a legszorosabb kormányösszeköttetésekkel rendelkezők és kormányügynökök jutottak hozzá. Mindezeken felül – egy magyarnak a Világos utáni esztendőkben Paskievicsék országába kívánkozni a ’rokon nyelvek’ tanulmányozására a magyar nyelv fojtogatása idején kormánytámogatással, enyhén szólva groteszk dolog, aminek igen furcsa hangsúlya van. Reguly visszatérése után nem sokkal – 1855-ben…” 

 

Hát bizony ezeket olvasva minden jóérzésű magyar embernek ökölbe szorul a keze. Hát valóban ez lennne a finnugor elmélet igazi mozgatója? Hogy lehet, hogy a magyar tudomány nagyjai között tiszteljük Regulyt? Úgy, hogy amit Padányi róla ír: kitalálás, méghozzá az első szótól az utolsóig. Reguly útja a szabadságharc előtt történt. Vegyük elő például a Révai Lexikont, s másoljuk ki a fontosabb adatokat. Íme: Reguly Antal huszonegy éves korában, 1839-ben megy Finnországba, majd a lapp földre. 1841-ben Szentpéterváron készül a keleti finnugor és a csuvas nyelvek elsajátítására; megbetegszik. 1842-ben a Magyar Tudományos Akadémia 1000 pengő forintot szavaz meg útjának támogatására, s még ebben az évben elindul urál – szibériai útjára. Ez 1845-ig tartott, s közben itthon újabb anyagi támogaatást teremtenek számára a  megalakult Reguly Társaság tagjai. 1846-ban érkezik visza csuvas tanulmányai után Szentpétervárra, s ott egy esztendő alatt kidolgozza az Urál-vidék térképét. 1848-ban a magyar királyi közoktatásügyi minisztétium a pesti egyetemi könyvtár első őrévé nevezi ki, s ezt a hivatását tölti be haláláig, 1858-ig.

 

Megáll az ember esze! Miért van szükség ilyen hamisításra, egy nagy tudós emlékének a meggyalázására?"

 

Így László Gyula egy elő-alterről …

 

Előzmény: pfalúz_62 (12633)