Az az igazság, hogy - bár tudtam, hogy le lehet ülni, azt is hogy hova - én is azok közé tartoztam, akik "letojták az ülők áhítatos csendes figyelmét". Igazából nem láttam, hogy bárki is ült volna, arról nem beszélve, hogy olyan hatalmas az oltár, hogy leginkább a hajó másik végéből érzékelni igazán, így legalább az aurába nem piszkítottam bele. Szóval mi állva élveztük végig. És annyira nem voltak sokan. Bár valóban nem tudták, hogy mi készül :)