Tömören:

kezdet:hülyét kaptam tőle,mert ha a ketrec felé.előtt elmentem már meg volt bolondulva,ugrált,menekült volna,nem túlzás!a munkahelyemen kaptam egy kollégától!

Azt mondták ha törik,ha szakad minden nap min.3xszor vegyem kézbe!Megtettem:egyik kezemmel oldalról beszorítva a sarokba,a másik kezemmel alányúlva,(nem szabad felülről megmarkolni!!)

Eredmény ,több hónap után:egy kiskutya nem lehetett volna különb,tökéletesen szelíd,jött utánam bárhol és bárhová!megtámadta az orvost! ki-be járt még a kertbe is a házba,jött velem vidékre nyaralni,több lépcsőn fel-le és előszobán keresztül be a helyére a konyhába.Úgy futott utánam ,hogy az édes kis popóját csak úgy dobálta a levegőbe.Ha nem akartam kivenni,ami élete végéig úgy zajlott hogy benyújtottam hozzá a kezem,de ő ki akart jönni akkor rámászott a kézfejemre is.

tanács:türelem,türelem és következetesség!!Lementem hozzá én is négykézláb és dörgölőztünk egymáshoz,mórikálta a popóját és kurrogott.Ételt elvenni nem lehett előle,mert harapott! de csak akkor:)

Életem egyik legcsodálatosabb élőlénye volt:Böszőke,fiú volt.)