Ezután kb. 30 évig relatíve béke honolt a karantán határvidéken, legalábbis a rendelkezésre álló, igen-igen szűkös források nem utalnak nagyobb ütközetekre.

A 620-as évek közepén azonban  - miután az avarok egy nagy vereséget szenvedtek el a bizánciaktól és ezáltal meggyöngültek - a karantánok függetlenítették magukat az avaroktól és önálló fejedelemséget hoztak létre. Az első fejedelmük neve egy bizonyos Walluk (Wallucus) vagy Wluk volt.

Nagyjából ez időben vagy kicsit később - Paulus Diaconus mester nem említ pontos évszámot - a pogány szlávok nagy sereget gyűjtöttek össze és betörtek a mai Osttirol területére. A portyázó szlávokkal szemben egy hős Bajuwarherzog, II. Garibald vette fel a kesztyűt. Sereget gyűjtött és az Auguntum nevű római város romjaitól nem messze megütközött a szlávokkal. (ma Lienz, Osttirol). Ez az első ütközet azonban a szlávok győzelmével végződött, akik végigpusztították a mai Osttirol területét. A bajuvárok azonban ismét összegyülekeztek, fényes győzelmet arattak a szlávokon, nagy hadizsákmányt ejtettek és kiűzték a portyázókat az országból.

Eztuán a győzelem után a két fejedelemség (bajuvár és karantán) közötti határvonalak nagyjából megmerevedtek, nagyobb ütközekekről nem esik szó.

A mai Steiermark, Karintia, illetve a Salzburg tartománybeli Lungau és Enns-Pongau vidéke a szlávoké lett, valamint Osttirol keleti fele is, sőt volt néhány kisebb előretolt szláv telep Oberösterreich legdélibb részein is. Tőlük északra és nyugatra a bajuvárok hercegsége következett, a két korai államalakulat között egy széles, meglehetősen ritkán lakott, főleg erdőségekkel borított hegyvidéki gyepü terült el.

A bajuvárok és a karantánok közötti viszony akkor változott meg gyökeresen, amikor 740 körül az újra megerősödő avarok ellen a karantánok a bajuvárok segítségét kérték. Odilo bajuvár herceg azzal a feltétellel ígért segítséget, hogy a karantánok megkeresztelkednek. Boruth fejedelem elfogadta ezt a feltételt és beengedte népéhez a keresztény hittérítőket. 762-től egy Modestus nevű püspök és hittérítő társai révén indult meg a karantánok nagyobb mértékű áttérése a keresztény hitre.