Hármashatár-hegy

- a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma.

Nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.

A Hármashatár-hegy nummuliteszes mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. Északkeleti részén csaknem egybeforr vele a Vihar-hegy. A hegyet szerkezeti mozgások emelték ki és helyenként lépcsős, erdős lejtők határolják. Különösen meredek a hegynek a Duna felé leszakadó keleti lejtője.

Erdőtlen, dolomitsziklás csúcsáról körkilátás nyílik Budapestre, jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra, a Pilis. A hegy csúcsán keresztül vezet az Országos Kéktúra útvonala.

Látképe a Kálvária-hegyről nézve.                    Pest felől nézve.                                Kilátás a hegyről a fővárosra.