azaz, akkor is belülről, csak értelmezve a közösség elvárásait, reakcióját.

kívülről csak vélemények lehetnek. a belső az ami megfogalmazza a minimum elvárást.

és azok meg sajnos erkölcsi, morális tartás nélkül nem működnek. Akinek az nincs, az csak vádaskodásig jut el. javaslatot azonban nem tud tenni arra, ha úgy nem, akkor hogy.

és ezek az emberek jelentik a legnagyobb veszélyt a demokráciára. mert kimondatlanul is hajéamosak a felsőbbrendüségre.

ráadásul vannak mindig hatalomhoz csapódó nyalászok, akik ebben a hitükben meg is erősítik őket, nem titkolt szándékkal, hogy ezzel elbizonytalanítsák az értelmes embereket.

nekik csak egy verzió létezik, és azt bizony mondom pártnak nevezik.

az én olvasatomban pedig közösségről kéne beszélni.

és annak a közösségnek sok és sokféle tgaja van. igen igaz a képviseleti demokráciában nem lehet mindenki kedvére tenni. de legalább kommunikálni kéne az igyekezetet.

ezzel van itt a baj.

és ne manifesztáljuk egy stadionra, vagy egy főtérre, vagy repülésre.. egyiknek sincs értelme.

hangsúlyoznunk kéne a következetességet az átláthatóságot, a bücseletet, és a közösségért tett lépéseket.

 

nem tartom program pontnak, hogy leaszfaltozunk egy utcát. az ott lakókon és az azon áthajtókon kívül ez senkit nem érdekel.

de programpont kéne hogy legyen, hogy : rendbeteszem Dunakeszi közlekedését. és majd annak része a leaszfaltozott utca. de a projekt szemlélet itt nem játszott eddig. kerékpár út? csodálatos valljuk be a felfestés nem vezet sehova. de a kerékpárút projekt nem a felfestésből áll. hanem ha meghírdetem teszek hozzá egy time-line-t és azon követhető, hogy milyen forrásból mi készült el eddig, milyen ütemezéssel milyen terveink vannak. nem papolok üvegzsebről, és utána nem bizonyítom be hogy ki is bűnös egy sportlétesímény körüli pornóforgatásnál.. stb.

 

tudom nem vagyok ettől se népszerübb. de itt minden résztvevőt becsülök annyira, hogy igenis tartom őket beszélgetőpartnernek, hogy ezeket a "gondokat" leírjuk, és megbeszéljük, megvitassuk.