A magam részéről én a tiszta realizmus mellett foglalok állást

Először is definiálni kellene, hogy mit jelent a "tiszta realizmus". Mert az a definíció, hogy amit Tuarego érteni vél, amit Tuarego annak talál, az nem tudományos definíció, és nem is megyünk vele semmire.

és nem engedek meg semmiféle trükközést

 

 

Nem vagy releváns tudományos kérdésekben, ezért senkit a legcsekélyebb mértékben sem érdekel, hogy mit engedsz meg és mit nem. Otthon játszad a megendedő és meg-nem-engedő uraságot, ha van aki hagyja.

 

amivel a valós tapasztalatokat meg lehetne kerülni, vagy furcsa magyarázatokkal megpróbálni kicselezni.

Nosza, mutasd meg, hogy a "valós tapasztalatoknak" hol mond ellent melyik tudományos elméletünk. A tapasztalatoknak sehol, ellentétben a fejedben élő primitív elképzeléseknek. De azok nem kísérleti eredmények, legalábbis nem részecskefizikaiak.

Ilyen furcsa, kétes értékű magyarázatokkal szolgál a kvantummechanika bizonyos esetekre. Azt állítja például, hogy a kétréses kísérletben egyazon részecske, sőt akár egy összetett szerkezetű fullerén molekula, egyszerre áthalad mindkét résen, majd önmagával interferálva hagy nyomot a regisztrációs ernyőn. Arra biztatnak bennünket Feynmannal az élen, hogy higgyük el ezt, mert a végeredmény szerint ennek kell történnie. Azzal az esettel nem számolnak, hogy esetleg létezik hihetőbb, fizikailag korrektebb magyarázat is.

 

 

Miért, nem így történik? Akkor ne hidd el.:DDD Ha nem hiszed, akkor nem is úgy történik?

Na, akkor add elő a kétrés kísérletre a fizikailag korrektebb magyarázatot, és máris Nobel-díjas vagy, és végre senki nem néz hülyének, mint eddigi életed során mindig mindenki.

Senki nem tiltja meg, hogy jobban érthető, szemléletesebb, és pláne jobban működő fizikát csinálj építőkockás tapasztalataidból. Nosza, állj neki, nem értem, valami tudóslobby elnyom téged, hogy eddig még nem sikerült?