Specrelben a téridő sík, emiatt egy inerciarendszer lehet globális, ez alatt azt kell érteni hogy bármeddig meg lehet hosszabbítani az x,y,z,t tengelyeket mégis érvényben maradnak a szabályok.
Nem tudom, hogy a téridőt lehet síknak tekinteni, nekem kicsit zavarónak cseng ez a társítás a földi gőrbült koordinátázással, pedig máshol is olvastam. Valahogy azt kéne megmagyarázni, hogy egy szöcske, aki csak egyenes vonalban tud ugrálni, mert mondjuk mindkét lába pontosan egyforma erőss, elindul egy lokális koordinátarendszerból egy irányba, és ahogy jól eltávolodik, egy adott pillanatban megtorpan, mert a neki egyenes vonalán már nincs semmi, egy picit arébb van az a pont, oda meg nem tud szökni.:) Kijutott a lokális inerciarendszerből.
A Minkowski téridőben az egyik koordináta az idő (illetve a ct, de c=1) nem arányos a hosszkoordinátákkal, más a mértékegység. Inkább homogénitást vagy-és izótropiát kéne használni.
Olvastam a minap David Gyula professzor Úr egyik hosszú fejtegetését SanyiLaci kérdésére a tér homogenitásáról a csillagvaros.hu fórumon, de most sehogy se kapom. Asszem ez ugyanaz, amit te sík térnek nevezel.
DGY nagyon részletesen megmagyarázza, hogy miként lehet eldönteni, matekkel, hogy mikor "sík" a téridő és mikor nem. Mindenesetre a fejtegetés hallatlanul komplikált, de az elv az lenne, hogy hozzá lehet rendelni minden téridőponthoz (ezt itt már sokaságnak nevezi - nem eseménynek - a sokaságok matematikáját kell alkalmazni-, hiszen minden pontban a térkoordonáták és az időkoordonáta mellett más paraméterek is változnak) a téridő gőrbe érintővektorát, és ha azok valamilyen szimetriát alkotnak (és vektorterek lesznek- és attól a perctől kezdve lehet inerciarendszernek tekinteni), akkor meg lehet azt mondani, hogy lokálisan a téridő miként viselkedik (vagyis úgy mint a specrelben, és akkor nyert ügyünk van, mert lehet használni az egyszerű képleteket, vagy nem és akkor a kardunkba dőlhetünk- mert minden pontra meg kell oldani egy-egy egyenletrendszert).
Jó lenne, ha valaki (pl. SanyiLaci) megkeresné a csillagváros motorkeresőjével a saját kérdéseit és a kapott válaszokat is, és belinkelné ide, mert egycsapásra megvilágosodna minden szkeptikus elképzelés a világ valós téridejéről. Én nem találtam meg másodszorra. :(.
Nem arról van szó, hogy ezt valaki elolvasva meg is értené, ahogy én sem, csupán arról, hogy egy magyar fizikus, aki létező és elérhető (azaz nem valami ismeretlen tudományos weboldal), tényleg ismeri a módszert ennek a kérdésnek az tisztázására.
A te szóhasználatod alapján ezt a sík teret, a következő képpen értelmezem:
Az Euklédeszi térben egy ponthoz hozzárendelve egy x,y,z koordinátahármast, egy hozzá nagyon közel elhelyezkedő x1,y1,z1 ~x+dx,y+dy,z+dz pont is értelmezett.
A specrel téridejében ct,-x,-y,-z eseményhez nagyon közel, értelmezett egy ct+cdt, -x-dx, -y-dy,-z-dz esemény. A síkban az ívelem négyzete az eseménysorozatoknak invariáns. ds2= (ct)2-dx2-dy2-dz2
Bárhonnan nézve a hossza ugyanaz, ez egy analógia az euklédeszi térrel, ahol ez az ívelem ugyancsak invariáns, ott a mindenki által jól ismert Pitagoras tételével is kiszámítható. Ez az invariancia egy furcsa dolog, a tér minden eseményéról minden eseményére lehet alkalmazni, egyenként. Egy ponthoz képest, ahova beteszünk egy IR origót végtelen sok esemény van a téridőben, amely felé egy-egy négysvektort húzhatunk, ha eltoljuk a koordinátarendszer origóját az egyik vektor mentén, onnan megint végtelen sok négyesvektort húzhatunk, a vektortér a valós számok halmazán van leképezve. És ez egy szimetriát jelent, amit nem értek- mert kell hozzá valami matek.
A görbúlt téridőben ez nem igaz. A pontok egy x1 gx1, x2 gx2, x3 gx3, x4 gx4 alakban írhatók csak fel, ahol a g skalárok pontról pontra változhatnak.
