Kolléga Úr Creative Commons License 2014.07.14 0 0 2554

Szerintem az a kulcs, amit írtál: teljesen más világ volt. És ha abból indulsz ki, hogy a zaklatások áldozatait ma is inkább elítélni szokás, mint sajnálni (vö. a megerőszakolt nők esete, akikről nagy százalékban azt feltételezik, hogy kihívó magatartásukkal ők maguk az okai a saját megerőszakolásuknak), szülőként semmiképpen nem lehet az érdeked a bilit borítani. A gyereket kell segíteni, és a dolgot annyira diszkréten intézni, amennyire csak lehet. A suli ebben mindenképpen partner volt, mert a többi botrányt is így szokta intézni.

 

Érdekes különben, hogy Ries a mi időnkben még nem ténykedett, 8 évig jártam oda, semmi komolyabb lopásra nem emlékszem.

 

Nekünk is volt első gimiben egy magyartanárunk, akit az osztálytársaim nagy része istenített, én kifejezetten utáltam. Egy év után el is ment, talán valami filmes (?) lett belőle. Anyáskodó vagy haverkodó tanárra én sem emlékszem, de visszagondolva azért elég jól látszik, hogy milyen emberfeletti munkát tettek belénk, és mennyire rajtunk hagyták a lenyomatukat. Én szerettem oda járni, és akárhány trefortossal hoz össze a sors, olyanokkal, akik akár évtizedekkel korábban/később jártak oda, mindig kiderül, hogy mi más nyelven beszélünk, mint a többség. Van egy nagyon szilárd, természettudományos alapú világszemléletünk, ami egységes, értem ezalatt azt, hogy attól még, hogy valaki bölcsész lett, nem utálta a természettudományokat és fordítva.

 

Visszaolvasgattam egy kicsit, nosztalgiából is, és meglepődve látom, hogy senki nem emlegette Kulcsár tanár urat, aki fizikát nyomott, és van tőle legalább egy füzetnyi aranyköpésem. Márton és Máthé, akiket emlegettél, engem nem tanított.

Előzmény: Törölt nick (2553)