Lud-nak és sz-laci-nak!
Kihegyezve a dolgot a turistatérképek optimális méretarány tartományára (1 : 20 000 - 1 : 50 000) a következőket lehet összességében elmondani:
Minden térkép szerkesztéséhez, de az ún. Tömegtérképek csoportjába tartozó turistatérképek szerkesztéséhez különösen 3 féle alapanyagból kell dolgozni:
- Topográfiai alapanyag
- Tematikus alapanyag
- Aktualizálási alapanyag.
Természetesen a Topográfiai alapanyag csak olyan lehet, amely rendelkezésre áll. Nos, Magyarországon jelenleg 3 ilyen térképmű van, mely forrásként használható:
- Gauss-Krüger vetület (Középmeridián hossztartó, a szélek felé a hossztorzulás nő) 1 : 25 000, 1 : 50 000
- UTM (Universal Transverse Mercator) (A két metsző harántkör hossztartó, a kettő között a hossztorzulás csökken, ezeken kívül pedig nő) 1 : 50 000
- EOV (Egységes Országos Vetület) (A két metsző haránkör hossztartó, a kettő között a hossztorzulás csökken, ezeken kívül pedig nő. vetületi kezdőpont: Gellérthegyi meridián és az Északi szélesség 47 fok 6 percén átmenő parallelkör). 1 : 10 000
+ Google, Bing és egyéb térképező rendszerek műholdfelvételei (általában UTM) 1 : 10 000-nél sokkal jobb méretarány elérhető, akár 1 : 2000 is!
Tehát ezek az alapanyagok állnak rendelkezésre topográfiai alapként. Nincs választási lehetőség a tekintetben, hogy valamennyi vetület szögtartó, a Gauss-Krüger érintő, az UTM és az EOV metsző helyzetű (redukált) valódi hengervetület. A Gauss-Krüger középmeridiánjaitól távolodva a valósnál hosszabb távokat mérhetünk. Az UTM és az EOV esetében is nőnek a távok a vetületi kezdőponton átmenő gömbi körtől távolodva, de ezeknél a redukált vetületeknél a harántkörökön lesz az egynél kisebb hossztorzulás értéke 1.
A vetítésből adódó hossztorzulások pl. az EOV esetében így alakulnak: két harántkör között maximum 7 cm/km a hosszrövidülés, az ország legészakibb pontján +26 cm/ km, a legdéibb ponton pedig +23 cm/km hosszrövidülést tapasztalunk.
A másik kérdés valóban a grafikai elemek helyzeti és magassági hibái. Topográfiai térképeknél elég szigorú előírások szabályozzák a hibák maximális mértékét. Külön vizsgálják az ún. első-, másod- és harmadrendű elemek helyzetét. Belátható, hogy a méretarány csökkenésével, az ún. generalzálás segítségével ki kell válogatni a térképi tartalmat, szűrni kell a nagyobb méretarányban lévő tartalomhoz képest. Már az 1 : 10 000 méretarányban sem ábrázolható mérethelyesen pl. az úthálózat, mert 1 mm a valóságban 10 m. A 20 méter széles út is csak 2 mm széles lenne, a legtöbb út azonban ennél valójában sokkal keskenyebb, így már ebben a méretarányban is "szélesebbnek" vannak ábrázolva. 1 : 40 000 méretarányú térképen 1 mm már 40 métert jelent. Ebben a tartományban bizony már pl. az egymás mellett futó út és vasút sem ábrázolható mérethelyesen, általában az utat szokták eltolni és a vasút marad a helyén.
Végül is mind a vetületi, mint a generalizálás és méretarányváltás miatti torzulást figyelembe kell venni. Az utóbbi nem tűnik jelentősnek, de a pontatlanabb rajzolás miatt a hibák összeadódnak. Azért egy mai turistatérképtől elvárható, hogy mondjuk egy 20-30 km-es útvonalon néhány 10 méternél ne legyen több az eltérés, mindkét torzulást okozó tényezőt figyelembe véve. Persze ehhez figyelembe kell venni a mérés technológiáját is (kartometria, esetleg ellenőrzés GPS-el).
Üdvözlettel:
Rakk Gyula
