Szia!

 

"A "Másfélmillióban" a Cserepeskő előtti beszélgetős epizódnál volt egy megjegyzés, ami szöget ütött a fejembe, valami olyasmi hogy "...rendezettebb volt a barlang amíg a bélyegző nem volt itt..."
Hát ez meg mikor lehetett? Az összes általam ismert kéktúrás füzetben bélyegzőhelyként szerepel a Cserepeskői-barlang.
Egyedül az 1958-as térképen ábrázolják úgy az útvonalat mintha tényleg nem érintené a barlangszállást..."

 

A filmben (1979) a Cserepes-kőnél megszólaló "veterán" turisták már enyhén szólva sem a fiatalabb korosztályt képviselték, szóval elképzelhető, hogy az 50-es évekre gondoltak.

 

"Ezzel a térképpel annyi a gond hogy kissé elnagyolt, az erdőben tájékozódásra, "finomabb manőverek végrehajtására" szerintem tökéletesen alkalmatlan volt, így megállapítani pár száz méter kitérőt némileg bizonytalan dolog."

 

Ezek a fajta turistatérképek - főleg katonai nyomásra - általában csak vetület és valódi méretarány (!) nélkül készülhettek. Közepes méretarányú szögtartó vetületű térképen amúgy sem lehet valami pontosan mérni (nagyon kevés vagy egyáltalán nincs hossztartó vonal). A térképeket ráadásul még el kellett torzítani és a rájuk írt méretarány is csak névleges (körülbeli) volt, melynek nem sok köze volt a valósághoz.

 

"Másik szignifikáns eltérés a Dédesi várhegy érintése, ez az ösvény a '70-es évek elejéig volt érvényben, a '75-ös térképen már a módosítás látható, ennek ellenére a Rockenbauer-csapat is meglátogatta a hegyet, biztosan van miért, sajnos még nem voltam fent."

 

Igen, van miért! Menj fel :-))

 

"A kék rom jelzés meredekségét ugyan nem ismerem, (asszem ennek veszélyessége volt a leterelés indoka) de a mai Torma-völgy felé vezető útvonalnál lehet hogy jobb választás lenne a Dédesvár felé visszavezetni a kéktúrát, a tervekben benne is van szerencsére."

 

Régen is arra ment a Kék sáv jelzés, akkor nem volt meredek? Úgy emlékszem, itt már a Rockenbauer-film idején is védett madarak fészkeltek (de a 2000-es Peták-féle Szent István vándorláson már biztosan) és ez talán még ma is így van. Emiatt szokták korlátozni a hegy látogatását. Mivel a Dédesvár és a Kisvár igazi, sziklás sasbércek, valószíűleg ragadozó madarak fészkelhetnek ott.

 

"A harmadik komolyabb eltérés már az Upponyi-hegységben található (ezt nevezik Ó-Bükknek ugye garass?)"

 

Az Ó-bükk elnevezést leginkább a Bükk vidékének észanyugati előterére szokták alkalmazni:

- Geológia (Földtan): a nagyjából Rudabánya - Darnó-hegy között húzódó ún. Darnó-vonalat és ennek töréslépcsői mentén vonják meg a Bükk-vidék éa a Heves-Borsodi-dombság (Ó-Bükk) határát;

- Geomorfológia (Felszínalaktan): az említett töréslépcső Ózd környékétől délnyugat felé vezet át a Sajó vízgyűjtőjéből a Tarna völgye felé. A Bán-patak és vízvidéke egyértelműen a Bükk-vidékhez tartozik;

- Természetföldrajzi tájbeosztások: a Magyarországon érvényben lévő mindkét természetföldrajzi tájbeosztás az Upponyi-hegységet a Tardonai-dombsággal együtt a Bükk-vidékhez sorolja. Az Ó-Bükköt különböző nevekkel illetik, de majdnem mindegyiknél Ózd és / vagy Pétervására a viszonyátási pont: Heves-Borsodi-dombság, Ózd-Pétervásárai-dombság, Őzd-Egercsehi-medence, Heves-Borsodi-Erdőhát, Pétervásárai-dombság, Vajdavárvidék stb.

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

térklépész-térinformatikus