Lehet, hogy nem csak akkor kellene megfognod a fejét/csőrét, amikor "neked is elgurul a gyógyszer", hanem _mindig_ amikor a kicsit bántani próbálja.

Nekem ugyan jákóm van, de amikor először találkozott a pasimmal, rögtön felfogta, hogy "konkurencia", és ment "eszet osztani", mérhetetlenül féltékeny volt. Azonnal (és _nagyon_) kikapott, azóta tudja, hogy P.-t nem szabad bántani. Még mindig féltékeny, de felfogta, hogy P. is a "csapat" tagja, és bár nem mondanám, hogy szereti (a nagy szerelme nyilván még mindig én vagyok), de kötődik hozzá is valamennyire.

Ha néha engedékeny vagy, és hagyod hogy kergesse a kicsit, az csak zavart okoz. Minden féle-fajta és mértékű bántalmazását a kicsinek azonnal és erélyesen szankcionálni kell, akár úgy, hogy megfogod a fejét/csőrét, akár úgy hogy egyszerűen bezárod és felé se nézel egy félórát. (Fontos, hogy ilyenkor a kicsivel se foglalkozz, mert az csak rosszabbá teszi a helyzetet.)

Nem lehet amúgy, hogy kezd ivaréretté válni? 1,5 év talán kicsit még korai, de én nem nagyon értek a szenegálokhoz (meg lehet hogy korán érő típus :P)

A kajával kapcsolatban azt tudom javasolni, hogy ne az egész adag kaját tedd be neki egyszerre. Illetve próbáld elrejteni, én pl. papírpoharat szoktam fellógatni a kalitba, gyakran még a szélét is lehajtom, hogy nehezebb legyen kiszedni belőle. Volt olyan is, hogy az etetőtálra ráhúztam egy kartondobozt, így kénytelen volt előbb lerágni a dobozt, mielőtt enni kezdett (kiagresszorkodta magát a dobozon még evés előtt). Vagy volt, hogy fakérget kevertem a kajába, így kiélhette a dobálhatnékját a kérgen (az jobban "csőrre esik", mint a magok), így a kaja a tálban maradt. Mondjuk nálam nincs rács a ketrec alján, tehát le tud menni a ledobált magért, ha utólag megbánja hogy ledobálta :)