Ja, amúgy most nagyon "alaphangon" pöszörög a gazdaság. Tavaly egy fizetésen voltunk, így aratáskor nem tudtam bespályzolni. (Sajna most sem állunk sokkal jobban, pedig mindjárt vágják az árpát/búzát, a borsóról meg már le is késtünk...)

Most csak néhány előnevelt parlagi pulykám lesz a cserealapban, meg nagyon szép tiritarka, kopasz, búbos, tiritarka-kopasz-búbos csirkéim. :o)

A pulykák a jövőhéten lesznek négy hetesek, azután próbálom elpasszolni. A csirkék most három hónaposak, velük még várnék egy-két hónapot, aztán mennének kótyavetyére. De leginkább takarmányra vagy vágóállatra, elsősorban nyúlra, kecskére, galambra cserélném majd.

Nameg folyamatosan keresek nagykerekes kézi kukoricadarálót, régi fajta, tekerős répadarálót, szecskavágót... Sajnos ezeket a dolgokat már nem használati tárgyként ajánlják, hanem dísznek, ennek megfelelő árfekvésben. :-( 

Nemrég kínáltak egy többé-kevésbé egyben lévő szecskavágót. Aránylag könnyen használható állapotba lehetett volna hozni, "csak" a farészek szorultak cserére, vagy javításra. Viszont húszezret kért érte a mandarin kp-ben, mondván, hogy ez antik... :o)

A kését kivéve saccperkábé negyven-ötven éves, maszek gyártmány lehetett, szóval messze állt a néprajzi értéktől... De nekem megfelelt volna. Mondjuk tíz előnevelt pulykáért, vagy növendék csirkéért...

Egy másik ember tavaly répadarálót ajánlott tíz kispulykáért. Gyanúsan jó ajánlat volt. Aztán kiderült, hogy egyéves a készülék. :o) Biztosan láttál már ilyet: nyeklő-nyakló bililemez egy vékonyka tekerőkarral, a vékony acéldob anyagából kihajlított "késekkel". Persze bevallotta a csávó, hogy azért akar tőle megszabadulni, mert még az érett almát is alig viszi...