>Tudtommal ahol tartósan víz érheti, olyan helyen nem szabad formahabosított eps-t alkalmazni, csakis valódi zárt cellás XPS-t.

-De aki gyártja, kifejezetten fordított rétegrendre, azaz vízben ázásra gyártja..

 

Akkor gondolkodom tovább az egyenes rétegrend irányába.

Előny: többféle rögzítési lehetőség (ragasztás, dübelezés, leterhelés), amit felúszásra nem kell méretezni, mert víz nem juthat alá, csak szélszívásra. Az meg független a vastagságtól. Olcsóbb hab is használható.

 

Hátránya: kell egy újabb réteg vízszigetelés, legalább két rétegben, kb. 2eFt/négyzetméter anyagáron.

 

Probléma, ami eszembe jutott: a bitumen lég- pára- és minden záró. Ha a napi hőingás folytán felmelegszik az EPS, akkor annak nagy része levegő, és annak izobár hőtágulása sokkal nagyobb, mint az EPS-é. Ha mondjuk a hajnali 15 fokról 60 fokosra melegszik a teteje (napsütéses bitumenlemez alatt simán), akkor az egész EPS-keresztmetszetre kiátlagolt hőingás olyan 15  fok körüli. Ez 5%-os nyomásnövekedést jelent, amit a légköri nyomással szorozva kijön, hogy 550 kilós leterhelés kell négyzetméterenként, hogy a lemez sehol se púposodjon fel. (Tovább növeli ezt a nyomást, ha víz is van az elvileg vízmentes részen, és annak páranyomása is nő.) (Ha lesz rajta egy akkora púp, amiben ez az 5%-os térfogatnövekedés realizálódhat, akkor már persze nulla lesz az emelőerő, tehát ez nem fogja az egész bitumenlemezt letépni, de a felpúposodás se jó dolog, mert előszeretettel lép rá a kéménysepő...) A javaslat az, hogy 16 négyzetméterenként, azaz 4*4-es részek közepére tegyünk páraszellőzőt. Azaz a legrosszabb helyzetben lévő pontról 2,8 métert kell oldalirányban préselődni a táguló levegőnek és a párának, ahelyett, hogy felnyomná a ragasztást. A levegő diffúziójával szembeni ellenállás nagyjából ugyanolyan akadályozott, mint a páradiffúzió, tehát valószínűleg abból gond lenne, ha EPS telibe lenne ragasztva, kőzetgyapotnál meg nem. 

Szóval ötlet1:

2*5cm EPS PUR habbal ragasztva, átlapoltan. Arra az első rétegbitumenes lemez szintén PUR habbal -így az első réteg lehet az olcsóbb oxidbitumenes is. (Az olvasztásos toldást még a ragasztás előtt kell végezni, ideiglenes (pl. betonyp) alátéten) A második már mehet lángolvasztással. A két réteg összeragasztásánál és a bitumen felragasztásánál is figyelni kell arra, hogy a ragasztócsíkok ne keresztezzék a dagadó levegő+pára vonulását a szellőző felé.

Leterhelés nem kell, a ragasztás megtartja, a széleken dübelezném.

 

Így kb. 5000-5500 Ft anyagárból kijön a 10 centis szigetelés (csomópontok nélkül értem). Az ár tetszik, de nehézkes a kivitelezés, és jó éghető is a végeredmény. 

 

Próbálkozom még eggyel, aztán megyek aludni...

alulról felfelé, bruttó négyzetméterárak:

4 cm EPS-80 - 670 Ft

2 cm Nobasil PTN lépésálló kőzetgyapot - 800 Ft

4 cm EPS-100 - 800 Ft

kétrétegű bitumenes lemezfedés - 2000Ft

kavicsterhelés, 5 cm - 300 Ft,

összesen kb. 4600 Ft.

 

Ebben nincs ragasztás, csak a két bitumenlemezt egymáshoz, anyagában. A stabilitását a leterhelés adja, esetleg a széleken dübelekkel és/vagy cement járólapos extra terheléssel turbózva. Kivitelezése kevésbé tűnik bonyolultnak.

A páraszellőző lemegy a kőzetgyapotig, abban közlekedik a pára meg a hőtágulási levegő. A kavics nyújt némi tűz elleni védelmet, és a nyári meleg ellen is, mert a felülről-lefelé hőterjedéskor az üregei jól szigetelnek, továbbá védi is a bitumenes lemezt az UV-tól és a hőingását is csökkenti. (Eredetileg volt is rajta 2-3 cm gyöngykavics, mert a régi bitumenlemezeknek kellett UV-elleni védelemként. A tetőfelújításkor lekerült róla, pedig világosabb árnyalatával valamit védett a meleg ellen.)

A felső EPS-100-as lemez elosztja a nyomást a kőzetgyapoton - eredetileg beton alá hangcsillapító rétegnek gyártják ezt a lemezt.