Befejeztem a könyvet.

SPOILER!!!

Röviden és tömören: rossz. Bár, mint azt előzőleg is írtam, nem szeretem a Lőrincz L. László néven írt könyveit, a sokak által oly' nagyra tartott A Kicsik életem legrosszabb könyve volt, amikor elolvastam vagy 10 éve.

Az első kötet még úgy, ahogy tetszett, de nem értettem, hogy mi akar kibontakozni a dologból. Azt sejtettem, hogy jó szokásához híven itt is két történet fonódik össze (mint végül kiderült nem is kettő, hanem három), mégsem fogtam, hogy ebből mi lesz. Kicsit nyúlós volt a sztori, nem történt túl sok dolog, de az legalább jó sokáig tartott. A második kötet pedig még nyúlósabb lett, sokszor csapott át unalomba az olvasás, viszont épp emiatt vártam, hogy a végén lesz valami jó kis csattanós befejezés. Nem lett. Igazából egy se eleje, se vége történet némi misztikummal keverve, amiből egy "A Föld nem csak a miénk, óvjuk, védjük, ne szennyezzük, mert ha nem, akkor a fagyi visszanyal" propaganda végkifejlet lett.

Az előző két könyvre azt írtam (ha jól emlékszem), hogy nem nagy durranás, de azért érdemes megvenni és elolvasni. Erre nem írom azt. Ez sajnos egy rosszul sikerült könyv, nem sorolom az ajánlott kategóriába. Ami felemelő benne az a hülye hasonlatok és idétlen viccek hiánya. A befejezése olyan, hogy akár még folytatást is el tudnék képzelni belőle, de kötve hiszem, hogy ezt folytatni kellene.

SPOILER VÉGE!