No Prinz tanulmánya szerint bizonyos már a koraközépkorban is tetten érhető fogalmak továbbélő használata az okiratokban nem feltétlenül értelmezhető automatikusan a későbbi kor szűkebb alkotmányjogi-technikai értelmében, ha a szövegkörnyezet ezt nem támogatja meg.

Például "Mark Cham" esetében konkrétan megvizsgálja, hogy a marcha kifejezéshez nem társul őrgróf titulus (egyszerű comes szerepel), sőt, a területet pagus-ként is hivatkozzák, ami miatt eleve kérdéses, hogy nem-e csak egyszerűen határmenti terület általános értelemben szerepel-e a szó. Vagyis nincs semmiféle ok annak föltételezésére, hogy ténylegesen a későbbi konkrétabb intézményes értelemben vett alapításról volna itt szó. Annál is gyanúsabb ez, mert az "őrgrófság" nyomtalanul és gyorsan fölszívódik, amire az a szokásos válasz szokott jönni a történettudomány részéről, hogy a társadalmi-politikai fejlődés gyorsan beolvasztotta a növekvő új entitásokba őket.

Egyébként Veszprémy Lászlónak van egy nem túl régi írása, amiben a határok alakulásával foglalkozik, és említi Wolfram egyik írását, ami fölveti, hogy a magyar-német határ 1031-ben nem került nyugatabbra, mert eleve a Fischánál lehetett a határ. Vagyis Géza-Szent István alatt talán mégsem a Lajta lehetett a nyugati határ. :-)