Bűvössárkány
2014.05.10
|
|
0 0
18672
|
Tóth Árpád:
A fa
Oh nézd a furcsa ferde fát, Mint hajlik a patakon át, Oh lehet-e, hogy ne szeresd, Hogy benne társad ne keresd? Már ága között az arany napot Nem tartja, madara elhallgatott, Virága nincs már, sem gyümölcse, Ő mégis áll, az alkony bölcse, Mint a tűnődő, ki ily estelen A végtelen titkába el merül És testtel is szelíden arra dűl, Amerre lelke vonja testtelen...

|
|