Én nagyon a bőrömön érzem a dolgot mivel szó szerint a megélhetési határra kerültem.

 

Ott tart a dolog, hogy egy 22 éve működő vállalkozásomat kell felszámolnom, és kezdenem kell valamit magammal.

 

Valami itt a rendszerben nagyon, de nagyon el van kurva...

 

sosem felejtem el azt a saját statisztikát amit a kis körömben futtattam végig.

 

Amikor én végeztem az asztalos sulival akkor ilyen számok voltak:

3 osztály végzett kb 28-28 fővel ( 13 osztály indult 32-34 fővel és ekkora volt a lemorzsolódás!!). Ez '83 ban volt.

Az én osztályomból mára 5 ember azaz öt! az aki a szakmában dolgozik csak, a többi a fene tudja hová került.... vannak biztonsági őrök, meg masszőrök meg az isten tudja még mik lettek belőlük...

 

Elkeserítő az, hogy egy ilyen "bibliai" szakma is képes itt elhalni mint ez...

Közben meg hihetetlen módon elhasználódtak a nyílászárók, a bútorzatok szinte förtelmesen gagyik lelakottak az embereknél. Szóval lenne munka, de vagy pénz nincs, vagy az igényszint a béka seggét verdesi, vagy mindkettő...

 

Ehhh... A tököm tele van na...