F1 Hierro Creative Commons License 2014.05.04 0 0 25659

Úgy érted, amikor a nyugat érdekkörébe vonta a "kelet-európai országokat"?

 

Ez a térség ebben a formában eleve a második világháború után alakult ki, bár attól függetlenül létezik az "Elbától keletre" fogalma, de messze nem egységes.

 

Kelet-Közép-Európa (a visegrádi országok, de ide sorolható az évszázadokon át osztrák tartományokként létező Szlovénia és az egykor a Magyar Korona országai közé számító Horvátország) történelmük során alapvetően a nyugati kultúrkörhöz tartoztak, csak valamivel megkésett fejlődéssel, és időnként más irányú behatásokkal (török hódítás, vagy a lengyelek esetében a 18. század végén az orosz terjeszkedés). Nem is beszélve Németország keleti tartományairól. A Baltikum egy sajátosabb övezet, három régió határán (Észak-, Közép -, és Kelet-Európa), de protestáns (észtek, lettek), illetve katolikus vallásukkal (litvánok) ők is inkább a nyugati kultúrához tehetők közelebb. Ahogy tehették, mind a cári Orosz Birodalomból, mint a Szovjetunióból kiváltak. Nem is sorolják magukat a Szovjetunió utódállamai közé.

 

Másabb eset az "igazi" Kelet-Európa, de Ukrajna helyzete ezen belül is összetettebb, hiszen keleti keresztény kultúrájú országról van szó, viszont az ukrán nemzettudat formálódásának legfontosabb színtere Galícia volt, amely előbb Lengyelországhoz tartozott, majd annak felosztása után a Habsburgok uralma alatt állt, a Monarchia osztrák felének része lett.

 

Szintén külön eset a Balkán, bár az ottani népek nagyrészt ortodox keresztények (kisebb részben pedig muzulmánok), viszont a térség történelmét meghatározó egykori birodalmak (Bizánci, Oszmán) mára eltűntek (vagy legalábbis Törökország már más alapokra helyezve létezik). Az Orosz Birodalomnak legfeljebb ambíciói voltak a térségben, illetve egyes államok időnként oroszbarát politikát követtek. Viszont a Habsburgoknak ugyanúgy megvoltak a terjeszkedési törekvéseik.

Előzmény: Antisystem (25641)