Kabosa Rémon:

Mama

Ha fehér kötényét felköti,
elővesz lisztet, mérleget,
és öreg szemüvegén át
egy régi füzetet nézeget,
melybe a számtalan receptet
sok-sok éve írja át,
már érzem a készülő
finom sütemény illatát.

Ha kis dobozában a gombolyag
elfogy lassan két tű között,
meleg zokni vagy pulóver
lesz, amit nekünk kötött.

Egyet-egyet a csillagokból is
- ha kérjük - kivesz,
ha ezt hallja tőlünk, hogy:
Mama...
Mama, kérlek!
Mama, légy szíves!