Bűvössárkány Creative Commons License 2014.05.02 0 0 18659

Leleszi Balázs Károly:
Szívére ölelte az emberiséget

 

Elhagyatottságát suttogta az égboltozat…
Péter feje körül fel-felparázslottak az ajkak,
a fogoly hátán a katonák gúnyos ütései csattogtak,
és e bongó zsibongást, már harmadszor
szakította félbe a kakas fanfárja.
A nagytanács gesztikulálva zsinatolt,
Pilátus flegmán ráloccsantotta kezére a vizet,
aljnép Barabással koccintott,
s a fogdmegek kinyújtóztatták a keresztet.

 

Iskáriótes Júdás, akit elcsábított
a szemfényvesztő, aléltan a melegtől, egy vadolajfa
lócán, az infláció várhatóságáról elmélkedett,
a város ingyen cirkuszt szimatolt,
és a megriadt énekesmadarak elhallgattak,
szárnyaikkal törülték le verítékük vízgyöngyeit.
A százados megrendülten cövekelt
a kereszt mentén, míg pityókás beosztottjai, a déli
sötétben, az elítélt köntöséért kockát vetettek.

 

Az Atya, a nem-láthatóban,
a nagy fehér trónon ült és megrendülten nézett le
alkotására a földre, majd így szólt a mozdulásra
kész fénypáncélzatú angyalsereghez:
„Ha keresztre feszítik az én szerelmetes Fiamat,
akkor az Ő vére lesz majd vétkeikre a kegyelem.”
…És ekkor egy véres, töviskoronás,
átszegezett kezű Ember, emelkedő zuhanásban,
szívére ölelte az emberiséget.