Hát akkor az is rendesen betett neki. Tudtam, hogy 21 évig hordtad, hisz írtad a legelején, de nem volt infóm, hogy kb mennyit naponta. Ezek szerint szinte alvás kivételével mindig. Plusz még írod, hogy szemcsit is viselsz, méghozzá jó erőset. Hát a -10D már nem semmi, anélkül hirtelen letéve nagyon nehéz létezni az biztos. De ebben is javulhatsz és ha például csak olyan 3-5D lenne a szemcsid, az is már jobb lenne. Már érzem, hogy egy kicsit fordult a kocka Nálad is, már benned van az elhatározás, hogy valamit tenni fogsz. Amiket írsz, már érezhető, hogy szinte egész nap gondolsz erre - ez már egy hatalmas lépés. Ha ezt a dolgot beállítod magadba úgy, hogy most ez lesz Neked a legfontosabb, akkor sok apróságot észre fogsz venni a nap folyamán, ami meglehet még jobban fog motiválni.

 

Nálam is hatalmas érzések tomboltak, mikor éreztem a javulást, hajlandó voltam minden hülyeséget megvizsgálni alaposan. Nem riadtam vissza semmitől - a cél szentesíti az eszközt. S minden amit csináltam kezdett összeállni és meg tudtam magyarázni magamnak és klappolt. Már jó ideje a töredékét se kell csinánom és minden rendben van.

 

Mint a topikjaimban is sokszor említem, én rengeteget gyakoroltam éjjel is. Meg tudom csinálni, hogy bármikor elalszom és fel is tudok kelni bármikor - méghozzá csörgőóra nélkül. Ezek az éjjeli gyakorlások is rengeteget segítettek és itt ott még mostanában is eljátszogatok ezzel azzal a sötétben.

 

Már nem nagyon emlékszem, de az a gyanúm, hogy már akkor is éreztem. 1997-ben kezdődött, 2000-ben mentem szemcsiért. De most már tudom, hogy miért lett rögtön jobb is és egész 2006-ig jobb is volt. A látásom is javult és a szemszárazság se volt érzékelhető - pedig tiszta semmit se csináltam ugyebár csak halászni jártam. Akkor persze nem tudtam, hogy ez lehetett a háttérben. 2000 tavaszán (kb akkor került a szemeimre az első szemcsi, ami 2.5D volt). Na pont akkor kezdtem el járni halászni is egyik barátommal hosszú idő után (valami 20 év után). Este szoktunk menni és gyakran éjfél utánig is maradtunk. Na egyszercsak észrevettem, hogy valahogy nem jól vitt a szemcsim, mondom minek olyan erős, csináltattam 2D-et. Majd nem is olyan soká rá 1.5D. Na ezzel meg is voltam elégedve, persze semmit se értettem. Ezzel el is voltam. A barátommal úgy 1-2-szer jártam hetente. De aztán elkezdtem 3-5 napot hetente, mindig sötétedéskor mentem és vaksötétben (22-23 óra) jöttem haza, sehol se világítottam. Már azon gondolkodtam, hogy elég lesz az 1D szemcsi - pedig semmit se csináltam. De elegem lett a halászásból, abbahagytam - s így sokkal kevesebbet lettem sötétben.  Egyszercsak kevés lett a 1.5D, majd egy évre rá a 2D és 2009 elején már a 2.5D is kevés volt. S azon járt már az agyam, hogy el kell mennem erősebb szemcsiért. Közben meg fokozatosan olyan szárazak lettek a szemeim, mint ahogy irogattam - azt hittem, hogy tele vannak homokkal. 

 

Na ezért nyomtam rengeteget éjjel is, meg is lett az eredménye. Erre még rátettem azzal, hogy reggel sehol se gyújtok villanyt  - ami télen akár 4 órát jelent naponta a sötétben, aztán már nem kellett annyi éjjeli gyakorlás. De mint már írtam, az én sztorim a szemekkel a hátrafelé meneteléssel kezdődött igazán 2009 elején. Szeptemberben ugrott be a halászás alatt átéltek és onnantól alig csinálok valamit - persze a kisérletező kedvem az még mindig megvan. Most a gerellyel kisérletezgetek. Az atlétikai világcsúcsok szinte elérhetetlen magasan vannak és rengeteg edzés áll mögöttük. Én meg gyakorlatilag edzés nélkül akarom elérni ezekkel a pici gyorsmozgásokkal, amiket a szemre is próbálok  alkalmazni. 

 

Nekem is tetszik, hogy Ti is próbálkoztok ezzel. Én is nagyon örülök eredményeiteknek.

 

Párnaf, ha ez Neked is összejön, ááááá, én nem is tudom, megeszlek!! :))))