Bűvössárkány Creative Commons License 2014.04.04 0 0 18633

Tóth Árpád:
ÁPRILISI CAPRICCIO

 

Az útszél: csupa pitypang,
A bokrok: csupa füttyhang.

 

Rigó fuvoláz; rája tíz
Zugból is felcsivog a csíz.

 

Hallgatja még a rest éj
Félálmában a kastély,

 

Emelve tornyát álmatag,
Mint nyújtózó kart, bár a nap

 

Elönti friss arannyal.
A parkban - rőt aranyhal -

 

Kövér úr sétál lebegő
Hassal az édes levegő

 

Árjában, sportruhája
Most szelídség csuhája,

 

Mert még nem kezdi üzletét,
És tőzsdetippektől setét

 

Agyában a mohóság
Helyett valami jóság

 

Zsendül, mint egy kis korai
Tavaszi virág szirmai,

 

Melyek, sajnos, lehullnak,
Ha majd e drága úrnak

 

Súlya alatt új és remek
Autója bőgve megremeg...

 

Ó, áprilisi út-szél,
Tréfás, arcomba fútt szél,

 

Rügyecskék, zöldacél-rugók,
Ó, fuvolás aranyrigók,

 

Ó, csermelyhangu csízek,
Illatos, édes ízek,

 

De jó most elfeledni, hogy
Az élet rút és vad dolog,

 

Hogy itt, amennyi arc van,
Megannyi csúnya harc van,

 

S hogy botrány lenne, ajajaj,
Micsoda cifra, szörnyü baj,

 

Ha most, annak jeléül,
Hogy tavasszal megbékül

 

Szegénység, bánat, szenvedés,
Belépnék e szép kertbe, és

 

- Áprilisi merénylő -
A hájas úrnak fénylő

 

Búbjára rábökném szelíd
Öklöm vidám barackjait.