"A téglagyártás modern technológiáját hasznos lenne megismerni mindenkinek aki kályhát épít.

1. A különböző blokk téglák természetesen tartalmaznak lukakat és van olyan amelyik behelyezhető hab anyagokkal együtt építik be. Én nem ezekről beszélek, hanem a kisméretű téglákról.

Ezeknek a gyártás technológiája is sokat változott.

A régi százéves kisméretű téglák és a modern gyári tégla anyaga és elkészítése módja is változott. Többek között a szigetelő képességük megnőtt, a szilárdásuk meg csökkent. A régi tégla csengett szinte a mostani meg teljesen más tulajdonságú.

Vannak olyan téglák is amelyek más recept szerint készülnek és az adalékanyagaik miatt alkalmasabbak kályha gyártásra mint a nálunk általános kisméretűek.

Utána kell nézni mielőtt valaki elvarázsolja magát és azt hiszi tudja milyen a tégla a mit használ.

Idézem

"Az előkészítés közben keverik az agyaghoz az adalékanyagokat. Régebben polisztirol gyöngyöt használtak a gyárak, az utóbbi években azonban átálltak a környezetet kevésbé károsító fűrészporra. A fűrészpor a későbbiekben kiég az agyagból és pórusokat hagy hátra, amelyek fontos szerepet játszanak a tégla kiváló hő- és párafizikai tulajdonságaiban."

http://www.wienerberger.hu/energiatudatos-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s/t%C3%A9glagy%C3%A1rt%C3%A1s.html?lpi=1037725815392"

Na erre mondom, hogy h...-t csinálsz magadból. :-)

De csináld, én nem tiltom meg neked!

Annak nem látom egyedül értelmét, hogy ilyen butaságokkal szétoffolni egy fórumot.

De visszatérve a mondandódra:

Ha idézel, akkor legalább olvasnád el!

Mert ugye a Wienerberger-nél ez így kezdődik, így kerek a történet:

1.

"Míg a homlokzatokhoz alkalmazott burkoló- és klinkertéglák mérete és gyártástechnológiája nagyjából változatlan maradt,"

Mikor azt írják, hogy változatlan maradt; ez azt jelenti, hogy változatlan maradt. Vagyis ugyanolyan.

Elárulom neked, nem titok: a Wienerbergek klinker ugyanolyan tömegű, sűrüségű, stb mint a samott tégla. (Pl: Cordoba,....) 25*12*6,5 méretben 4,3 kg/db. Mint egy jó tömör samott.

Nem pórusos, vízfelvétele szinte egyenlő a nullával. (fagyállóság miatt követelmény).

De ehhez adatlapot sem kell nézegetni: még 3 nap múlva is lágy az agyaghabarcs a fugában, és bedolgozható/fugázható. Olyan kicsi a tégla szívása.

2.

"addig a falazás munkaidejének csökkentése érdekében jelentősen nagyobb lett a szerkezeti téglák mérete, az egyre szigorúbb hőszigetelési követelmények kielégítése érdekében pedig üregeket alakítottak ki a falazóelemekben. Példaképpen vessünk egy pillantást egy mai téglagyárra, nézzük meg, hogyan készülnek a korszerű, nagyméretű falazóelemek."

És amit idéztél ismét, csak hosszabban, hogy érthető legyen mindenkinek, és nem félrevezető:

" Az előkészítés közben keverik az agyaghoz az adalékanyagokat. Régebben polisztirol gyöngyöt használtak a gyárak, az utóbbi években azonban átálltak a környezetet kevésbé károsító fűrészporra. A fűrészpor a későbbiekben kiég az agyagból és pórusokat hagy hátra, amelyek fontos szerepet játszanak a tégla kiváló hő- és párafizikai tulajdonságaiban.

Az előkészített alapanyag a présgép szájnyílásán áthaladva nyeri el téglaformáját. Aki még nem járt téglagyárban, az nehezen tudja elképzelni, hogy miképpen alakítják ki a korszerű, nagyméretű falazóelemek bonyolult üregrendszerét. A présgép szájnyílását úgy kell elképzelni, mint egy negatív húsdarálót. Mindenki ismeri a konyhából, hogy ahol a húsdaráló vége tömör, ott nem jön ki semmi, a kis hús-rudacskák pedig az egymástól függetlenül elhelyezkedő lyukakon csúsznak ki a gépből. A téglánál ez pont fordítva van, itt a szájnyílás üres része az összefüggő, itt jön ki a leendő tégla anyaga, és az egymástól függetlenül elhelyezkedő, úgynevezett dugók alakítják ki az elem üregszerkezetét.

Ez az üregszerkezet, a kis nyílások formája és elhelyezkedése, az üregek és a bordák mérete, valamint egymáshoz viszonyított arányuk eredményezik – a pórusos anyagszerkezeten kívül – a tégla kiváló hőfizikai tulajdonságait. Az energiatakarékossággal szorosan összefüggő hőszigetelés szempontjából a korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üreg­szerkezetük révén felveszik a versenyt a pár évtizede, kimondottan hőszigetelési célból kifejlesztett újszerű falazó anyagokkal."

 

Tehát ezek a mondatok nem a hagyományos kisméretű falazó elemre, (klinker, burkoló) téglára vonatkozik! Hanem a nagyméretű, soklyukú, vázkerámia falazó elemre.

Míg a tömörített tűzálló agyagbó készült klinkernek alig van vízfelvétele, addig a lakásbelsőt alkotó blokk téglának valamelyest pára háztartást szabályozó funkcióval is kell bírnia.

A hőszigetelést nem a fűrészporral érik el, hanem ezt igazából a közbezárt lyukban álló levegő adja (bár ez az anyag magában is jobb szigetelő képességgel bír mint a klinker, de ez elhanyagolható).

De a levegő meg ugye nem tud párát felvenni, ezért oldják meg porózusabb kerámia vázzal.