Sárközi György

 

 

(Budapest, Terézváros, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.), magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.

 

*

 

Nem merek rádnézni

 

 

Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem összekormozna;
nem merlek szeretni: reszkető, rázó
szerelmem láza rád is bajt hozna.

Nem tudom, milyen vagy, sírni vagy nevetni
holdasodtál lelkem éjjelére;
meghalok érted, s nem merlek szeretni,
megölne napfényem goromba verése.

Rab csillag rab társa után hiába
járt kört a börtönudvar-égen,
csak lehulló, kialvó fénnyé válva
találkoznak a mély semmiségben.

Nem merlek szeretni, mert szerelmemmel
halálos mélységbe rántanálak,
nem merek rádnézni, mert bűnös szememmel
azt hinném, a mennyben sincs szebb tenálad.

 

*

VIRÁGÉNEK

Ha ki merném mondani, ha ki mernéd mondani,
Világokat tudnánk emelni s rontani.

Ha egy lépést én tennék, ha egy lépést te tennél,
Pergő csillagoknak avarán léphetnél.

Ha vas-karom átfonna, ha tej-karod átfonna,
Napoknak, holdaknak járása más volna.

Ha legyőzném ajkadat, ha szolgálnád ajkamat,
Nem volna virradat, nem volna alkonyat.

Ha lebuknánk lihegve, ha lebuknánk lobbanva,
Az Uristen szíve is gyorsabbat dobbanna.