Az arabok vagy moszlimok lefordítottak pár görög munkát, aminek mennyiség elhanyagolható azzal, amekkorát elpusztítottak, miután elfoglalták Egyiptomot és Konstantinápolyt. A görög irodalomból már az ókorban sok mindent lefordítottak latinra. De amik ki lettek nyomtatva könyvekben, azok óriási többségét görög kéziratokból fordították latinra a 15-20. században. Ez egy általános elv volt az ókortudósok szerint, sőt még manapság is rengeteg könyv és tanulmány jelenik meg latinul, mert ez maradt a nyugat-európai klasszika filológia "hivatalos" nyelve.

Mielőtt Nagy Sándor elfoglalta Perzsiát, a perzsák már korábban feldúlták. Többek több ezer kéziratot elrabolva (többek közt ezeket is hazavitette Sándor a győzelem után).

Ami fennmaradt görög kézirat, azok tekintélyes része görög kolostorokban vészelte át a középkort, ill. Konstantinápoly elfoglalása után a menekült görögök vittek magukkal Itáliába. Tzetzész vagy Eusztathiosz érsek a 12. században még egy óriási ókori anyagból tudott dolgozni munkáiban. Az Athéni Iskola utolsó vezetője valóban Perzsiába menekült, de csalódott is a perzsa uralkodóban, s feltehetőleg, barátaival el is hagyta Perzsiát. De nem értem, miért a perzsáktól vették át volna a tudományt, mikor a hellenisztikus kor görög tudósai mérföldekkel a perzsák előtt jártak? Hol vannak azok a híres perzsa tudósok, geográfusok, filozófusok, természettudósok, akiknek műveit lefordították volna a görögök? Meg minek is...? Tudsz eredeti ókori perzsa munkákból idézni, melyek akárcsak kicsit is megközelítik a görögökét? Mert az arab történetírók, geográfusok középkori (!) munkái (ezekből van magyarul is) inkább hasonlítanak sületlen mendemondák gyűjteményeire, mint azt összemérhetnénk az 1000-1500 évvel korábbi görög történetírók (esetleg olvass bele Thuküdidész munkáiba) vagy geográfusok munkáival...